Category: Vers

Rómeó megvacsorázott
ma sem mosogat
koszos edény csörömpöl
mint egy középkori serial killer

leszaladok a kolostorba
mindenki alszik

pénzem fogytán
erkély alszik pacsirta halott

Pihennek a kaszások,
rozstengerben fürdik a Nap.
Aratók ebédelnek
dűlőúti hűs fák alatt.

Repülő zúg a fényben;
párolog a vizesárok,
nyújtózkodnak a kalászok,
és álmodoznak a lányok…

halkan, mint a szép szavak,
elfogynak a falvak, elapadnak kutak,
a könnyek,
tavak.

az ember több,
mint aki ölelésre vár.
nevünk a csönd lesz, a sóhaj, a jaj.

Tetted koronád.
Vírusunk lett gyászkirály.
Rettentő idők.

Keresztfákon korona,
s Vírusunk a gyász ura!

Feketén izzik a földkohó,
és fekete lángjai szállnak.
Fönn fekete varjak köröznek,
s lent fekete színe a gyásznak.

Feketén búcsúzz az élettől:
s „ott” – szűz – tiszta
Fehérek látnak

Krónikus gyulladás. A rögökig kísér
Pokoli adomány vagy szimpla átok csupán.

Aztán a rohadt gyógyszer, mint egy prosti,
Kéjesen várja, hogy told be a szádba,
Nyeljed a holnapért, újra és újra.

49. Csípjük egymást, bár néha veszekszünk. Ez csak hagyományőrzés.
50. Csönd az éjben: kétszáz elgyötört lélek semmit álmodik.
51. Úgy érzem magam akár egy gyerek: végre verseket írok!
52. Hagyományosan nyugalmas az életem: megyek rohanni!
53. Fölmelegedés, éhínség, harc, járványok… Csak Nyugi! Megoldjátok.
54. Bizonytalanság: a halál is jobb ennél! De ez a jövőm.
55. Leállt az agyvíz keringésem. De még sok feladatom van…
56. Apámat egyszer láttam. Anyámat – soha. Így lettem felnőtt.

41. Friss, zöld és csillog. Most földre zörren… Netán történt valami?
42. /Ashima Shiraishi/ Hegyek és völgyek: mért gondolod, hogy csak cél? Ez mind én vagyok.
43. Nem művelt kert: oly érték, ahogy az ugar is a holnapnak.
44. Ezen a strandon a narancsbőr sem riaszt… Sok embert látok.
45. Olykor a vágyam csak egy harmatos álom gyűrt lepedőmön.
46. Mi hoz össze két embert? Bokros gond? Vad vágy?? Különbözőség???
47. Hányszor mondjam el: a nem – az nem! Nem igen, és nem is talán.
48. Csokoládémból csótány lakomázik. De honnan ismeri?

már elnyíltak a tulipánok a kertben dörögnek májusi egek
páfrányok rózsák illata bomlik hajt a szőlő zöldül a fű
a méhek porozta cseresznye virág is elhullt már
sárga tátika szemez velem piszkebokor alján hever a magány
mennék pedig melegebb nyárba várnak öreg csontjaimra leányfalui strandok
de dörögnek májusi egek páfrányok rózsák illata bomlik