Category: Archívum

A Fedél Nélkül korábban megjelent lapszámainak és az azokban publikált tartalmaknak a gyűjtőarchívuma. Innen lapszámok és műfajok szerint is böngészhetők a korábbi írások és alkotások.

  • Március

    Millió picinyke hógolyó
    Tavaszi ajándék
    Keringőznek vidáman
    Csodás ez a játék
    A földre érve pattannak
    Mert kemények ám nagyon
    Aztán gyorsan eltűnnek
    A szívtelen betonon
    Spányik Miklós

  • az álomban

    hamutartó volt a világ tele elnyomott
    csikkel Isten kétségbeesetten
    próbálta a dekkeket újragyújtani
    olyan volt az arca mint azoknak akik
    beleőrültek abba hogy képtelenek
    feladni olyan volt az arca mint az orvosé
    aki órákig végzi még a szívmasszázst
    pedig már az első percben is
    tudta hogy a fiú halott
    Sági Ferenc

  • Elmúlás

    Ó jaj, ha ifjúságod eltűnt nyomtalan,
    szépség, erő, egészség – minden odavan.
    Fehér hajad mára már hamvas szürke lett,
    és nem látod naponta kedves gyermeked!
    Ó jaj, hogy nem ég szemedben a régi tűz,
    melyről hitted, hogy minden gondot tova űz;
    nem várod a következő szülinapod,
    reméled, hogy megéred még a holnapot.
    Ó jaj, ha egyszer majd vége lesz a vágynak,
    és a csinos nők nem fordulnak utánad!
    A buszon a lányok átadják a helyet
    a vénembernek – akit nagyon szeretek…
    Ha a szíved enyém volna,
    minden ének rólad szólna,
    és ha a nap veled kelne,
    minden perc boldogabb lenne!
    Németh Anikó Ködmadár

  • virágzás az arcon

    öltözz kéjjel-tákolt szerelembe
    amíg a sötét esték összeérnek
    fél marék tisztelet a kezembe
    – és gyászos virágai a télnek
    emberfejem vétkeidre hajtom
    mert küzdeni nem tudok csak hinni
    sosem volt szemérmes az arcom
    csak képzeletben tudlak téged szidni
    villámaid szólítgatják sorsom
    zengő sivatag amit ma is féltek
    rátelepült de elbírja a csontom
    szemfényvesztésről később beszélek
    a vad szerelemnek vége nincsen
    ajzott éjszakában lettem gazdag
    hol tüzet fogott száraz kincsem
    – és tüskéit nevelem a gaznak
    belefekszem a semmi tengerébe
    ahol mécsvilág virágzás verem
    mert én vagyok a gének felelőse
    és szóbeszéd gyalázza tengerem
    a szerelem zsivány módra házal
    – új forrást szomszédol a lélek
    csak a forma terjedése rád vall
    mint ki régről itt maradt végleg
    Ambrus József

  • – kivágott–

    bolondok vagyunk
    józan őrültek
    zöldülő szigeten
    megvár a nyár
    vakondok, patkányok
    angyalok szültek
    szabadulhatsz
    mint öreg szamár
    semmivé választott
    könnyű kísértés
    kivágott bokorra
    ültetett rét
    így legyél barátom
    könnyebb a nappal
    habarcsot borítok
    holnap eléd
    szemtelen sátorban
    kihűlve dalol
    megvádol ezeregy
    nászéjszakád
    tévedhet, trónolhat
    kétes bíróság
    önmagát emésztő
    ártatlan vád
    kalandot űzöl
    dallamot dúdolsz
    fakuló bakancsod
    holnapig kell
    megvárom, amíg
    a vécében úszol
    addig a kislány…
    …addig a kislány nem alszik el
    Székely-Máté László

  • Nudli

    .
    – Hogyhogy megkerült, mi az, hogy megkerült, talán el
    volt veszve?!
    – De el ám, bizony. Tudod, úgy három hete az a rövid
    agyú menyem kivitte az unokámat meg a szomszédék kis-
    lányát a Kamaraerdőbe sétálni, rügyező fákat nézegetni,
    és hóvirágot keresni. Nudli is velük volt. Legalábbis kez-
    detben. Aztán az a bohókás kis kutya egyszer csak eltűnt,
    valahova elcsavargott. Bözsi mindenesetre ezt állította.
    Orsika, az én drága csillagom, aranyvirágszálam, csak itt-
    hon vette észbe, hogy nincs meg a Nudli. Szörnyen elkese-
    redett, zokogott, rítt keservesen.
    – Hááát, Terikém, én ezt sehogy sem tudom megérte-
    ni. Hogy a fenébe lehet elveszíteni egy kutyust! Talán a ti
    Bözsikétek is telefonfüggő? Állandóan a telcsijét bökdösi?
    – Sajnos igen. Már legalább ezerszer odaégette a vacso-
    rát, mert nem a kajára, hanem a telefonra figyelt. Nem is
    engedem többé főzni, kitiltottam a konyhából. Holt ziher,
    hogy még ott, az erdőben is butította őt az a fránya okos
    telefon, ezért veszett el szegény Nudli.
    – De most megkerült, úgy-e?
    – Szerencsére, igen.
    – Hazatalált?
    – Á, nem. A fiam csinált egy hirdetést száz példányban,
    rajta a Nudliról készült kép, meg, hogy ötéves kis gazdája
    sóvárogva várja haza, satöbbi, és kiragasztgatta a kerület
    forgalmas helyein. Tegnap aztán felhívott bennünket egy
    pasas. Ő hozta vissza.
    – Na, hál istennek. Látod, vannak még rendes emberek
    a világon.
    – Pénzért néha még rendeseknek is hajlandóak lenni az
    emberek.
    – Pénzért, mi az, hogy pénzért?
    – Elmondom. Tegnap felhív

  • Ezt

    Ezt a kis időt
    már másképp töltöm el
    figyel egy isten fölfigyel
    zsebem megtöltöm kavicsokkal
    idegenekkel a szívem
    elúszik bennem kicsi sok hal
    levegőjük beszívom
    fölfáradok az emeletre
    köllene hozzá létra
    valaki engem megszeretne
    hozhatna létre.
    hágyépé

  • A Síró Leány

    13
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    A Hirtelen Halál vérig sértve csapta be az ügyintéző aj-
    taját. Szürke úr gondosan fényesre törölgette a szép piros
    almáját, aztán beleharapott a mérgezett gyümölcsbe, és
    csendben lefordult a székéről. A hét alacsony termetű kol-
    legája pedig mit sem sejtve dolgozott tovább a bányában.
    Hejhó!
    De ez már egy másik mese.
    2022. január, harmadik díj
    POLLÁK LÁSZLÓ:
    NUDLI
    – Képzeld, Mariska, megkerült a Nudli.
    – Hogyhogy megkerült, mi az, hogy megkerült, talán el
    volt veszve?!
    – De el ám, bizony. Tudod, úgy három hete az a rövid
    agyú menyem kivitte az unokámat meg a szomszédék kis-
    lányát a Kamaraerdőbe sétálni, rügyező fákat nézegetni,
    és hóvirágot keresni. Nudli is velük volt. Legalábbis kez-
    detben. Aztán az a bohókás kis kutya egyszer csak eltűnt,
    valahova elcsavargott. Bözsi mindenesetre ezt állította.
    Orsika, az én drága csillagom, aranyvirágszálam, csak itt-
    hon vette észbe, hogy nincs meg a Nudli. Szörnyen elkese-
    redett, zokogott, rítt keservesen.
    – Hááát, Terikém, én ezt sehogy sem tudom megérte-
    ni. Hogy a fenébe lehet elveszíteni egy kutyust! Talán a ti
    Bözsikétek is telefonfüggő? Állandóan a telcsijét bökdösi?
    – Sajnos igen. Már legalább ezerszer odaégette a vacso-
    rát, mert nem a kajára, hanem a telefonra figyelt. Nem is
    engedem többé főzni, kitiltottam a konyhából. Holt ziher,
    hogy még ott, az erdőben is butította őt az a fránya okos
    telefon, ezért veszett el szegény Nudli.
    – De most megkerült, úgy-e?
    – Szerencsére, igen.
    – Hazata

  • A Cigány értelmiségnek

    Zümmögünk, akár a méhek,
    egymásba döfjük a mérget,
    és aki szúrni mer, az nyer!
    Minket az Isten ekképp ver!

  • A Halál Torkából

    14
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    GELLÉRT ANDRÁS:
    A HALÁL TORKÁBÓL
    E
    ltűnhet-e valaki nyomtalanul, egyik pillanatról
    a másikra? Csak úgy, minden előzmény nélkül?
    A kérdés indokolt, hiszen a totális nyilvánosság
    előtt éljük pokolbéli víg napjainkat (© Faludy
    Gy.). Lépéseinket kamerák követik az utcákon,
    a lépcsőházakban, digitális mozgásainkat, kapcsolatainkat
    precíz és fegyelmezett szakemberek ellenőrzik. Ha indo-
    kolt, de csakis akkor, beleolvashatnak titkos feljegyzése-
    inkbe, levelezéseinkbe. Bárhova megyünk, bármit teszünk,
    tudnak rólunk. Nem bújhatunk el.
    Maracskó Sándor nyugalmazott dandárparancsnoknak
    azonban mégis sikerült. Eltűnése hetekig izgalomban tar-
    totta az Emberi Erőforrás Központot, valamint egykori
    egységét, a monorkevélyi 22-es számú honvédségi laktanya
    tűzszer-vegyész századát, ahol Maracskó parancsnok ha-
    ditetteit a díszteremben lévő üvegvitrinben összegyűjtött
    relikviák őrzik az utókor számára.
    A kalandos életű katonatiszt korábban a szolnokgeren-
    dási légibázison teljesített szolgálatot oktató és berepülő
    vadászpilótaként. Bizonyára sokan emlékeznek arra, mi-
    kor 1982-ben ő hiúsította meg a teljes albán légierő légtér-
    sértését. A riasztást követően azonnal felszállt MIG-21-es
    harci gépével, majd Vecsés légterében mind az öt gépet le-
    lőtte. Akkor kapta meg a Légierő Hőse kitüntetést. Repü-
    lőbalesete után helyezték át Monorkevélyre, ahol évekkel
    később egy vegyibomba hatástalanítása közben súlyosan
    megsérült. A robbanásban 17 aknász vesztette éle