a halál kopogtat az ajtómon
a halál kopogtat ablakomon
a halál sugdos a fülembe
éppen most surran be a szívembe
ott bent kurva jól érzi magát
jaj ki nem jönne semmi pénzért
én szegény árva őt hordozom
sűrű véremmel őt táplálom
Category: Archívum
A Fedél Nélkül korábban megjelent lapszámainak és az azokban publikált tartalmaknak a gyűjtőarchívuma. Innen lapszámok és műfajok szerint is böngészhetők a korábbi írások és alkotások.
-
A halál jobbágya
-
Ady
Hitvány földnek vadhajtása,
pokolfajzat virág átka,
szesztestvére boldogságnak,
közhellyé vált korcs szavának,
árnyak között büszkén lépve,
kezet lazán zsebre téve,
párizsi ősz Szajna partján,
csókot lopna a nyár ajkán,
csókot lopna, csókot kérne,
csak legyen a felesége,
nem tudja ő botor módra,
gyűlnek már halotti torra,
száraz levél leperegve,
elbúcsúzik mindörökre. -
Örökké tartó búbánat szonettkoszorú
I.
Tizennégy évvel ezelőtt jártam
itt utoljára, csak két napig bírtam
köztük, aztán majd’ egy hétig bántam
Hazaérve s az undortól már sírtam;
többé soha feléjük sem nézek,
fogadkoztam kamaszfejjel; vérem
nem az övék – ezt rögtön visszaszívtam,
hiszen lélekben mégis egyek vagyunk:
nem tagadhatom, nem is akarom;
arcom és szemem részük valahol,
az marad, míg élünk, míg meg nem halunk
s földben a kő illata nem érzik;
addig – kiválok, húsig kaparom
sebem s nem szívem, de tollam vérzik.