Category: Széppróza

3
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
Széppróza
Bárdos Cs. Bodza,
Bursztyn Budapest Bernstein Emil,
Gellért András, Kajuk Gyula,
Miszlai Gyula, Móritz Mátyás,
Hervé Le Tellier
Interjú
„Szívbemarkoló pillanataink voltak”
Gombó Viola Lottival beszélgettünk
(-odorik-) interjúja
Kép
Balogh Tibor, Csiky, Dvorcsák Gábor,
Fábián István, Haziel, Jakab,
Kelemen Ilona Cikka, Kovács Béla
Vers
Branyó, Deli Bálint, Kiss-Teleki Rita,
Leé József, Mikus Vilmos, Mira,
Nagy Gusztáv, Orbán Anna Tűzgyík,
Ötvös Németh Edit, Pethő N. Gábor,
Sárközi László, Szamócza,
Székely-Máté László, Szuna István, Vídia
Nuszer Mirjam Johanna:
Egy szocmunkás naplója
Haza-találó
Könyvajánló
Vegyes
Rejtvény
GELLÉRT ANDRÁS:
HÁZI FELADAT
KÓRHÁZIGAZGATÓKNAK
– Szervusz, Miklós! Tudunk beszélni?
– Most ért véget az igazgatói értekezlet. A délutáni
vizitig van még időnk.
– Annyira kellemetlen…
– Elég régen ismerjük már egymást, Reményi dok-
tor, beszélj nyíltan.
– Te megírtad?
– Mit kellett volna megírnom?
– A HF-et. Na jó. A házi feladatot.
– Az ehetire még nem volt rá időm, de délután
gyorsan összedobom azt is.
– Segítenél nekem? Fogalmam sincs, mit írjak.
– Ne viccelj, nagyon egyszerű. Jó híreket a kórház-
ról.
– Képtelen vagyok.
– Hmm. Gyere át délután háromra…
Kolossváry Miklós professzor, tanszékvezető, kórházigaz-
gató szobája, délután három óra.
– Húzd ide a széket. Látsz rendesen, vagy akarsz
nagyobb fényt? Na. Diktáljam, vagy csak ötleteket
adjak? Mert le is másolhatod az én házi feladatomat,
csak arra ügyelj, hogy a kórház címe más legyen. A lé-
nyeg, ugye, mert ezt kérték, a pozitív tartalom. Tehát
még véletlenül se írj a házidba olyat, hogy a héten so-
kan haltak meg az osztályokon, nincs elég gyógyszer,
vagy hogy nővérhiány van. Nincs nővérhiány. Sőt!
Olyan sokan vannak, hogy nem is tudsz új

10
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
SZÉPPRÓZA
HERVÉ LE TELLIER:
ANOMÁLIA
V
ictor Miesel nem csúnya férfi. Egykor szög-
letes arcát meglágyították az évek; dús ha-
jával, sasorrával, sötét bőrével Kafkára em-
lékeztet, egy olyan életerős Kafkára, akinek
sikerült túlélnie a negyvenedik életévét. Ma-
gas és vékony, csak deréktájt van egy kis fölösleg rajta a
szakmájával járó mozgásszegény életmód miatt.
Merthogy Victor író. Bár mindkét regényét, Az erdő a
dombra vonul és a Bukott kudarcok címűt, kedvezően fo-
gadta a kritika, és még egy echte párizsi irodalmi díjat is
kapott – igaz, nem abból a fajtából, amelyiknek a vörös
haskötőjéért ölik egymást a vásárlók –, egyik könyvéből
sem fogyott néhány ezer példánynál több. Meggyőzte ma-
gát, hogy vannak ennél tragikusabb dolgok is, és a csaló-
dottságnak semmi köze a sikertelenséghez.
Negyvenhárom évéből tizenötöt töltött írással, de ez az
irodalmi életnek nevezett valami olyan a szemében, mint
egy vonatos burleszk: a bliccelő szélhámosok nagy csin-
nadrattával és az inkompetens kalauzok cinkos beleegye-
zésével felszállnak az első osztályra, miközben a szerény
zsenik – akiknek kihalóban lévő fajához Miesel nem so-
rolja magát – a peronon rostokolnak. De Miesel nem ke-
seredett meg; megtanult nem gondolni rá, és elfogadja,
hogy azért kell könyvfesztiválokon ücsörögnie, hogy x óra
leforgása alatt négy embernek dedikálja a könyvét; ha egy
kartársi sikertelenség hagy némi szabadidőt az asztalszom-
szédjának, kellemesen elbes

12
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
KAJUK GYULA:
MÁJRIZOTTÓ, MÁJ NÉLKÜL
G
alagonya sosem kedvelte a májat. Gye-
rekkorában, mint majd minden gyerek,
kifejezetten utálta; később aztán, kényte-
len-kelletlen megbarátkozott vele, először
a nagykanizsai piacon, ahol a munkahét
napjain hajnalban szinte állandóan májashurkát evett,
mert hát ez volt a legolcsóbb… aztán lassanként rákapott
a resztelt májra is, hasonló okból kifolyólag, mert mikor a
geofizikai kutatócsoport kocsija hazafelé tartott hétvégén
és a „főnökség” megálljt parancsolt, mondjuk a Vén Diófa
előtt, akkor neki is kellett rendelnie valamit és ez volt az
étlapon a legolcsóbb étel. Amikor valahogy rátestálódott
a műszeres brigád szakácsi tiszte, akkor meg már elkészí-
teni is megtanulta ezt a fogást, pont azért, mert – már ha
lehetett a piacon májat kapni – akkor olcsó volt, kiadós,
ráadásul éppen elkészülhetett egy mérési ponton a köte-
lező regisztrálási idő alatt, így nem kellett két pont kö-
zött átzötyögtetni a félkész ételt tíz-tizenöt kilométernyi
dűlőúton át. Bár ezek a daliás idők már régen elmúltak,
Galagonya viszonya a májételekhez nemigen változott. Ha
asszonya kedvéért, aki szerette a rántott vagy natúr má-
jat, vásárolt egy kilónyit ebből a belsőségből, akkor is csak
az erek körüli leeső részeket kockázta fel és ebből csinált
reszteltet magának, a szeletelt részek élvezetét meghagyta
másoknak. Mikor „jól szaladt a szekér”, akkor meg jó
érzéssel vásárolt az őszi-téli ünnepekkor hízott kacsa
–, majd a

3
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
Széppróza
Atrúr, Buksika, hágyépé, Mészi mama,
Somoskői Anita, Zilahy Tamás
Interjú
Úton a Terveim térre
Kriszt Lászlóval beszélgettünk
Branyó interjúja
Kép
Barta Pál Mátray, Juhi,
Molnár Móni, Pethő N. Gábor,
Reno, Váradi Gábor,
Vídia, Virgil
Vers
Alus Dozentinnen, Bara Anna,
Bella Beáta, B. Szalay Károly, Fábián István,
Ketykó István, Németh Anikó Ködmadár,
Pethő N. Gábor, Pollák László, Sági Ferenc,
Sárközi László, Spányik Miklós, Szó Emma,
Szolnoki Csanya Zsolt, Zalán György
Nuszer Mirjam Johanna:
Egy szocmunkás naplója
Haza-találó
Könyvajánló
Vegyes
Rejtvény
SOMOSKŐI ANITA:
HÁZ A KÉT BAGOLYHOZ
A
férfi már sok tavaszt látott, ugyanan�-
nyi nyarat és őszt is, a télre jobb nem
is emlékezni, de a munkásszállásokon
azért meleg volt. Keményen dolgozott
mindig, arra elég volt, hogy megéljen,
legyen hol lehajtania a fejét, ha nem is volt lakása.
Az a nap ugyanolyannak indult, mint az összes töb-
bi, munka után bement a postára is, hogy vegyen pár
sorsjegyet, mert sose lehet tudni, mikor mosolyog
rá Fortuna istennő. Hát aznap nemcsak mosolygott,
hanem egyenesen szájon csókolta. A férfi nagy neve-
téssel nyugtázta, hogy a sorsjegy alján ott

10
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
SZÉPPRÓZA
HÁGYÉPÉ:
LIONANALÍZIS
– Hány éves ön most? Mint bizonyosan tudja, én Sig-
mund Freud vagyok, a neurológia és a pszichiátria kutató-
ja. Megújítója. Meg kell, hogy gyógyítsam ezeket a tudo-
mányokat is.
– Nyugodjék békében. Nem önre gondolok, hanem egy
másik szamaramra, Tomy-ra. Kétszer vetett le a hátáról.
Most valószínűleg egy oroszlán gyomrában pihen. Egyéb-
ként, ha éppen kérdezi, 1898-at írunk. Tehát 17 évesnek
tartom magam. Na, jó. Persze, hogy 1901 van. Tehát 21 éves
vagyok. Ha érdekli, 1880. október 28-án születtem Berlin-
ben, és várhatólag 1967. július 27-én fogok elhunyni. Tehát
túl fogom élni önt..
– Ez megható. Mint bizonyára tudja, fiatalember, én
1856. május 6-én születtem, a valahai Csehországban, és
úgy tűnik, 1939. szeptember 23-án búcsút veszek e világtól
a királyságban. Egyébként maga szimpatikus nekem – amit
kevés páciensemről tudnék őszintén elmondani –, még ha
német is. De tartsuk be a határokat. Oroszlán-mániája
van? Szereti őket? Álmodik velük? Vagy oroszlán-fóbiája
van, s ezért jött éppen hozzám… Ezek a kérdések nem ön-
nek szólnak, ki sem mondtam őket, ezek az én kérdéseim.
Hány éves is most?
– Egyre inkább úgy 4-5 körül. Mit is kérdezett?
– Magamtól vagy öntől? Én nemrég írtam meg főműve-
met – vagy az egyik főművemet – az Álomfejtést. Olvasta
ön? Bár ez most mindegy. Írtam a halakról is. Például az
angolnáról. Oroszlánokról sohasem. Noha majd egy ma-
gyar író, aki kacérkodott az eszméimmel,

12
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
és a költészet; éppen csak hogy a leírások eszköze és anyaga
az emberi szó. Tehát visszatérünk az ars-hoz és a poeti-
ca-hoz. Kivel is találkozott Oidipusz?
– Lássuk csak. Az ázsiai oroszlánok közt legjobban is-
mert a perzsa-oroszlán (L. leo persicus Fischer), mely a
legkisebb eddig ismert oroszlánfajta. Szőrruhája világos
izabellaszínű, feketével kevert sötétbarna színű, hatalmas
sörénye – akárcsak a berber – oroszlánnál – az egész hasol-
dalt fedi, de a háton nem nyúlik a váll mögé.
– Ön nagy műveltséggel rendelkezik. De a Szfinx rejt-
vényét még mindig nem sikerült megfejtenünk. Még tisz-
tázatlan az indiai oroszlán kérdése. Annakidején Smee
Gudzseratból írt le egy sörénytelen oroszlánt, ma azon-
ban tudjuk, hogy a gudzseráti oroszlán (L. leo goojratensis
Smee) előfordulási helyén úgy sörénytelen, mint közepes,
vagy éppenséggel dús sörényű hímpéldányok élnek egy-
más mellett. Blanford szerint Indiában, Kathiavarban,
Radsputánban, különösen pedig déli Dzsodpur és Udepur
vidékén, illetve az Abu-hegyen él az oroszlán. Az indiai
oroszlán különben igen tetemes nagyságúvá növekszik.
Blanford szerint egy hím példány 263, egy nőstény pedig
farkbojt nélkül 243 cm hosszúnak bizonyult. Egy másik,
268 cm hosszú hímpéldány pedig a marján 106 cm-es –
igen jelentékeny – magasságot ér el.
– Kedves barátom! Az álmát, az álmait! Maga most száz-
ezer éves, és épp született. De most akkor – kivételesen –
én is elmondom egy álmomat. Egy állítólag mezopotá

13
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
rát. Valóban így van. És mellesleg évi kétmillió köbméter
vizet használnak fel a reaktor hűtésére.
Ilyenek a zöldek. 
Sötétzöldek.
BUKSIKA:
HALÁL UTÁN VAN ÉLET?
Ü
lök itthon magamban és olvasgatok az inter-
neten. Szeretek tájékozódni, facén játszani
a kedvenc játékaimmal, s időnként szoktam
régi ismerőseimmel is beszélgetni vagy csak
spontán rám jön a dili hopp és kötekedem
egyet. Most semmi ilyen nem volt. Olvasgattam, bambul-
tam kicsit s mivel lebetegedtem annyira nem tudtam aktív
életet élni.
Rám írt az egyik ismerősöm. Kérdezte, hogy vagyok?
Merre élek, mi történt az elmúlt húsz évben velem mióta
nem találkoztunk. Meséltem bla bla egyszer csak beüt nála
a mennykű és írja:
– Hallod, ezt el kell, mondjam, mert megörülök azóta is
a nevetéstől.
– Na, mondom, mi franc történt, hát bökjed ki azonnal.
– Hát, hogy őtet felhívta egy biztosító társaság üz-
letkötője és életbiztosítást szeretet volna neki eladni.
Mondta, kér egy kis türelmi időt átgondolná ezt, ez
mégis egy életre szóló döntés nem akarja elhamar-
kodni. Eleinte még félre tette a kérdést akarja-e vagy
sem. De még éjjel is ezen morfondírozott ahelyett,
hogy aludt volna. Kavarogtak a gondolatok az agyá-
ban és végül úgy érzi megvilágosodott.
Nagy nevetőfejeket küldött ezután, s gondoltam
magamba ez valami óriási blődségre készül, kivá-
rom. Nem írtam neki, vártam türelmesen, hogy le-
írja amit szeretne. Megint csak nevet, nevet küldi az
idétlenebbnél idétlenebb emojikat

14
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
MÉSZI MAMA:
KARÁCSONYI CSODA
A
z idős ember ott állt az ablakban, és sóvá-
rogva nézett kifelé. Kintről hófödte táj né-
zett vissza rá. Sehol egy lélek az utcán.
– Közeledik a karácsony, és én ezt a kará-
csonyt is egyedül fogom tölteni – sóhajtott.
Ez a sóhaj nagyon mélyről jött, szinte szétfeszítette a mell-
kasát. Reszkető kezével letörölte a könnycseppet, mely vé-
giggördült az arcán.
Lerogyott a hokedlire, hátát a falnak támasztotta. Be-
csukta szemét, fejét az asztalra hajtotta, majd újra és újra
átélte azt a bizonyos napot. Attól a naptól kezdve megvál-
tozott az élete. Szívébe befészkelte magát a fájdalom. De
mi is történt valójában?
– Te tehetsz mindenről, apa! Te üldöztet el anyát! – vág-
ta a fejéhez a fia.
– Hogy mersz velem így beszélni, te senkiházi kölyök!?
– ordított az apa, aki természetesen most is részeg volt.
– Takarodj a házamból, és ide többet be ne tedd a lábad!
– üvöltött torkaszakadtából. Aztán egyre cifrábbakat ki-
áltozott, már azt sem tudta mit beszél. Annyira elvesztette
önuralmát, hogy pofon vágta a tétován álldogáló fiát.
A pofon nagyot csattant, de nem az ütés fájt a fiúnak,
hanem az, hogy apja ezt megtette vele. Néhány másodper-
cig némán nézett apja szemébe, majd felkapta a kabátját,
és kiszaladt az ajtón. Elment, és soha többé nem hallott
felőle. Ennek ma éppen tizenöt éve volt. Akkor a fia húsz
éves volt, most harmincöt. „Lehet, hogy már unokám is
van, csak nem tudok róla” – elmélkedett.
Gondo

15
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
KÖNYVAJÁNLÓ
ORVOS-TÓTH NOÉMI:
SZABAD AKARAT
„Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős feje-
zetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk
felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk
örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsige-
reinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a sze-
retetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen
ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink,
ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.
Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok,
érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák
a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség
hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan lép-
hetnek működésbe saját sorsformáló erőink?
Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak
vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényező-
ket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatároz-
zák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a
testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a ne-
hézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora
változást érhetünk el, és hogyan
teremthetünk magunknak olyan
életet, amely a leginkább megfelel
az elképzeléseinknek.”
Orvos-Tóth Noémi
ARTÚR:
MESÉK DUGÓRÓL
A
nnak idején egy tervezőirodában dolgoz-
tam, négyen voltunk egy szobában, két
tervező kollégám és egy szerkeszt

15
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
KÖNYVAJÁNLÓ
ORVOS-TÓTH NOÉMI:
SZABAD AKARAT
„Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős feje-
zetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk
felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk
örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsige-
reinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a sze-
retetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen
ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink,
ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.
Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok,
érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák
a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség
hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan lép-
hetnek működésbe saját sorsformáló erőink?
Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak
vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényező-
ket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatároz-
zák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a
testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a ne-
hézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora
változást érhetünk el, és hogyan
teremthetünk magunknak olyan
életet, amely a leginkább megfelel
az elképzeléseinknek.”
Orvos-Tóth Noémi
ARTÚR:
MESÉK DUGÓRÓL
A
nnak idején egy tervezőirodában dolgoz-
tam, négyen voltunk egy szobában, két
tervező kollégám és egy szerkeszt