Category: Széppróza

SZÉPPRÓZA
HUSZTHY ÁDÁM:
A SZABADSÁG ÍZE
S
enki nem segített felvinni a babakocsit az alul-
járó lépcsőjén. Nem csak nem segítettek, de
a szembejövőket még nekem kellett kerülget-
nem. Pedig Flórika már hat és fél kiló, plusz a
kocsi, majd leszakadt a karom. Az utolsó lép-
csőfoknál valaki a kocsi felé nyúl, azt hiszem segít letenni,
de nem, a tenyerét mutatja, kéregető. Itt üt meg a guta.
Leteszem a kocsit, megigazítom a takarót a gyereken, lihe-
gek. Visszanézek, ott áll alattam a kéregető, hasonló korú,
leharcolt nő, jobb tenyerét nyújtogatja, baljában a gyere-
ke, kislánynak nézem, nem kisebb, nem nagyobb Flóriká-
nál. Na ebből elég, megtolom a kocsit, még visszanézek,
nem kellett volna. Pillantásunk találkozik, engem néz,
lesajnálóan. Honnan tudja ez a rongyos senki, hogy Béla
két hónapja otthagyott, egyedül nevelem a gyereket, ál-
lásomból rövidesen kirúgnak, a lakbérrel már most tar-
tozásban vagyok, néhány hónap múlva ideülhetek mellé a
gyerekkel, majd ketten nyújtogathatjuk a markunkat. Újra
visszanézek, még mindig engem néz, ugyanazzal az arcki-
fejezéssel, megszólítom.
– Hogy hívnak?
– Eszter. És téged?
– Anett.
– És a gyerekedet?
– Flórika. A tiédet?
– Gyurika.
– Azt hittem, lány.
– Hát nem az. Fiú, az apjánál különb.
Közben lökdösnek, nekem jönnek, félre kell állnom, a
kocsit a járdaszélre kanyarítom, a tetejét felhúzom, rásüt
a nap.
– Hogy kerültél ide?
– Hogy, hogy hogy? Egyszerű. A gyerek apja megpat-
tant, az albérletből ki kellett költözni, így. És te hogy?
–

KÖNYVAJÁNLÓ
ÉSIK SÁNDOR:
Sanyikám, én nem politizálok
Az baj, mert akkor más fog
helyetted
Tartalom:
Sanyikám, miről szól ez a könyv?
Ez a könyv a felelősségről szól.
Sokan azt hiszik, hogy a demokrácia olyan csodaszer, amitől
hirtelen szabadság, jólét és jó hangulat lesz körülöttünk. A de-
mokráciát azonban nem lehet „csak úgy” élvezni: mindennap
csinálni kell. Minél többen csináljuk, annál többen élvezhetjük.
De ha nem csináljuk, akkor eljön a pont, amikor már nem lesz
demokrácia, és ezzel együtt szabadság, jólét és jó hangulat sem.
Felelősséggel tartozunk a saját életünkért, a hazánk sorsáért
és közös ügyeinkért is. A felelősség felvállalásának első lépése
pedig a gondolkodás. Gondolkodás mindarról, ami körülvesz
bennünket. Gondolkodás arról, mit lehetne másként, jobban
csinálni, hogy aztán a gondolatokat tettek is kövessék.
Itthon a „politizálás” szitokszó, pedig politizálni valójában
annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy
azt ebben a könyvben Ésik Sándor, a Diétás Magyar Múzsa fa-
cebook oldal főszerkesztője is teszi: a közélet, az állam, a poli-
tika alapfogalmairól gondolkodik, az olvasó pedig egyetértően
bólogathat vagy éppen ellen-
kezőleg: elküldheti őt a fené-
be. Mindegy, mert tetszik vagy
sem, mindkettő „politizálás”.
Politizálni pedig igenis fontos,
mert ha te nem politizálsz, ak-
kor mások fognak helyetted.
Libri Könyvkiadó Kft., 2021,
3999 Ft,
ISBN: 9789634338918
KÖNYVAJÁNLÓ
EGY SZOCMUNKÁS
NAPLÓJA
21 VAGY 19
H
uszonegyre lapot húz-
tam

SZÉPPRÓZA
Széppróza
Huszthy Ádám, Megyeri Ágnes,
Sallai Jutka
Interjú
Gerlits Rékával és Mészáros Piroskával
beszélgettünk
Kép
Fábián István, Haziel,
Jakab, Juhi, Vidia
Vers
hágyépé, Ketykó István,
Kővári K. Tibor, Móritz Mátyás,
Pethő N. Gábor, Pollák László,
Sági Ferenc, Sárközi László,
Verebélyi Béla
Nuszer Mirjam Johanna:
Egy szocmunkás naplója
EJHA Beszámoló
Rejtvény
SALLAI JUTKA:
A BAL KÉZ
M
egszületett. Egészséges újszülött, minden
ujja megvan, elég hangosan ordít, a tüdeje
is erős. Jól eszik, szépen fejlődik, minden
rendben vele. Kicsit nagyfejű és teljesen
kopasz, de bájosan mosolyog, ahogy egy
kislánynak illik, úgyhogy büszkén lehet tologatni a baba-
kocsiban, a fejére meg horgoltam fodros sapkát, így egé-
szen szép látvány.
Lassan betölti a hármat. Matild azt mondja, valami nincs
rendben ezzel a gyermekkel, szerinte balkezes. Beszél ez
hülyeséget, mitől lenne balkezes? De azért figyelem és ha a
ballal nyúl valamiért, addig nem kapja meg, amíg nem vált
jobb kézre. Nagyon fárasztó, nem értem, miért nem fogja
fel, lehet értelmileg sérült?
Matild azt mondta, majd ő megoldja a gondot, így elvi-
szem hozzá két hétre. Mégis csak óvónő, jobban ért hozzá.
Szerencsére még nem soka

3
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
Széppróza
Gerőcs Péter, Papp Ákos,
Pollák László, Szép Borbála,
Tűzmadár
Interjú
Jóféle emberi impulzus
Máté Gáborral beszélgettünk
Fridrich Piroska interjúja
Kép
Ádám Orsolya Mária,
Kiko, Kovács Béla,
Mátray Barta Pál, Reno
Vers
Arany-Tóth Katalin, Bara Anna,
Frufru Fromage Fondue, hágyépé,
Jóna Dávid, Kiss-Teleki Rita,
Németh Anikó Ködmadár,
Ötvös Németh Edit, Sági Ferenc,
Sárközi László, Somoskői Anita,
Szamócza, Szuna István
Nuszer Mirjam Johanna:
Egy szocmunkás naplója
A Mi Kis Családunk bemutatja:
Labancz Tibor
Kitekintő
Beszámoló
Könyvajánló
Rejtvény
PETHŐ N. GÁBOR:
EGY RÉGI LÉPCSŐKORLÁT
ÜZENETE
H
a tudnátok olvasni a gondolataimban, és azt
éreznétek, amit most én, talán megkímél-
nétek az életemet. De csak nagyon kevesen
tudtok, és aligha szállhattok szembe azok-
kal, akik kapcsolati előnyeik és üzleti fölé-
nyük miatt nélkületek dönthetnek sorsomról. Noha egyi-
kük-másikuk villájának kertjében jól mutatnék, inkább
végezném a rozsda fogának martalékául, mintsem hogy
elhurcoljanak innen, ahol száztíz esztendeig szemléltem
a változó időt. Fel sem foghatom a harangok fájdalmát,
amikor az élet hírnökeiből a halál szószólóivá gyaláz

10
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
SZÉPPRÓZA
GERŐCS PÉTER :
WERKFILM
részlet
Felállítjuk a kamerát, az állvány lábazata a kora nyári sáros
fűcsomókba kapaszkodik. Várakozunk.
Néhány perc eltelik a hajnali szürkületben. Reggeli madarak
füttyögnek a dombok között, a szitáló köd egyszerre tompítja is
a zsibongást, és akusztikai teret ad neki.
Bekanyarodik a faluba az első kamion, aztán a második;
lámpákat hoznak, fémállványzatot, a harmadik a színészeket.
Sminkbusz, wc-busz, büfébusz, aggregátor; a határ menti kis
falu megtelik a dízelmotorok dörmögésével, fékhanggal, szis�-
szenéssel.
Kiszállnak az emberek, lehajtják a platót, pakolnak.
A falu szélén van egy focipálya, oda parkolnak a személygép-
kocsik, a színészeket, más stábtagokat szállító transzporterek.
A kerítés túloldalán lakókocsi kerekeit ékelik ki a patakpar-
ton; ez lesz a gyártás irodája, innen intézik a transzportokat, az
étkeztetést, a papírmunkát, számlázást, a folyamatában is alaku-
ló költségvetést.
Janó, az ötven körüli, lassú beszédű gyártásvezető most lép be
a lakókocsi ajtaján. Hordóhasán világos kockás ing feszül, erős
vádlijú lábán térd fölé érő oldalzsebes nadrág, úgynevezett ber-
muda lóg, a filmforgatások egyik jellemző viselete, benne kulcs-
csomó csörög, belevegyül a nagydarab férfi horkanásaiba.
Az ajtót nyitva hagyja, odabent nyikorog a padló.
– Segíts már, légy szíves! – szól ki.
Pár méterrel előtte, a kikopott füvön egy fonott ősz hajú, nap-
szemüveges férfi válogat kábeleket; félbe

12
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
– Ide figyelj, csillagom! Pőre valóságot… Azt akarom, hogy sár
és korom! Érted? Abban kell segítened, hogy a korom és a sár…
átlényegüljön. A piszok és a sár mától tiszta homok. De sarat!
Sarat akarok! Lucskot! Érted, hogy mondom? De brúszviliszes
macsizmó nem kell, az a hülye fapofa, ami, érted, hogy mondom!
Nekem az kell, hogy a tekintetedben mindig csak az értelem és
mások megértése.
− Ezt értem, András, csak azt nem tudom, hogy lehet eljátsza-
ni az együttérzést.
András bekapja az utolsó falat banánt, azzal van teli a szája.
− Pofonegyszerű! Nem? Hát érted, te is így voltál előtte, még
a városi életedben. Pontosan tudod, hogy megy, másrészt meg
mondom, azt ismerted fel, hogy ezek a szélsőségek milyen közel
állnak, hogy a tohonyaság és a tettrekészség között nincs kü-
lönbség, egyszerűen, hogy… ugyanaz az ember, csak a gyakor-
latban, érted.
− De hát nem éppen az a legnagyobb különbség?
− Nem, csillagom. Csak ha onnan nézzük!
A közelben felbúgnak a kávégépek.
− De hát akkor minek szónokolok, ha egyszer nincs jobb meg
rosszabb? Minek akarnám rábeszélni bármire is a közösséget?
TŰZMADÁR:
200 FORINT
K
ésésben voltam, rohantam a metróhoz. Az
aluljáróban a falnál heterogén társaság sorakozott
– mint a katonaságnál – egymás mellett. Lomokat
árultak. Ott nem volt diszkrimináció, békésen meg-
fért egymás mellett nő, férfi, fiatal, öreg, vietnámi,
cigány, hajléktalan, mozgássérült, és egy nyitott tenyér.
12-14 éves koromban hétvégenként anyámtó

13
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
Nem én éltem az ő életét az ő személyiségével. Az első benyo-
más egyértelműen a személyiségünk, múltbéli tapasztalataink,
a sztereotípiáink alapján alakul ki. Idő folyamán, ismereteink
bővülésével személyiségünk, véleményünk természetesen vál-
tozhat.
Mennyit ér manapság kétszáz forint? Kiló kenyér, liter tej…
Mit kaptam érte? Rég elfelejtett emlékeimet nagyanyámról.
Ezért adtam egy fél reggeli árát? Szégyelltem magam, még egy
kétszázas lapult a zsebemben.
Embereket kerülgetve siettem vissza az aluljáróba a kolduló
nénikéhez. Rohantam fölfelé a lépcsőn oda, ahol állt.
A hely üres.
2005.04.28.
SZÉP BORBÁLA:
TÁVOL
„Anyám két dologra tanított meg:
zokogni és magamban énekelni,
összekuporodva a kád tövében,
valaki ölében megnyomorodni.”
/S.B.: Halk szonett – részlet/
Ahol most vagyok az erdők zúgnak a város zaja he-
lyett a rigók meg a fülemüle koncertjét hallgathatom
esténként, hogy megnyugtasson anyám hangja helyett
választottam, mert dönteni mindig kell ha felnőtt akar
lenni az ember legalább a lakóhelyét maga válassza
meg bárhol jár úgyis cipeli magával az elbírhatatlant a
könnyű helyett erre már nekem is sikerült rájönnöm,
hogy az se mindegy milyen cipő van rajtam, mert ki
kell bírni reggeltől estig a napot akárhová megyek
vagy maradok távol anyámtól, aki belegyalogolt az in-
goványba mikor még meg sem születtem még nem volt
út amire ráléphetett volna csak gubbasztott a fürdő-
szobában a kád tövében az élet helyett a szomorúsá-
got vála

13
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
Nem én éltem az ő életét az ő személyiségével. Az első benyo-
más egyértelműen a személyiségünk, múltbéli tapasztalataink,
a sztereotípiáink alapján alakul ki. Idő folyamán, ismereteink
bővülésével személyiségünk, véleményünk természetesen vál-
tozhat.
Mennyit ér manapság kétszáz forint? Kiló kenyér, liter tej…
Mit kaptam érte? Rég elfelejtett emlékeimet nagyanyámról.
Ezért adtam egy fél reggeli árát? Szégyelltem magam, még egy
kétszázas lapult a zsebemben.
Embereket kerülgetve siettem vissza az aluljáróba a kolduló
nénikéhez. Rohantam fölfelé a lépcsőn oda, ahol állt.
A hely üres.
2005.04.28.
SZÉP BORBÁLA:
TÁVOL
„Anyám két dologra tanított meg:
zokogni és magamban énekelni,
összekuporodva a kád tövében,
valaki ölében megnyomorodni.”
/S.B.: Halk szonett – részlet/
Ahol most vagyok az erdők zúgnak a város zaja he-
lyett a rigók meg a fülemüle koncertjét hallgathatom
esténként, hogy megnyugtasson anyám hangja helyett
választottam, mert dönteni mindig kell ha felnőtt akar
lenni az ember legalább a lakóhelyét maga válassza
meg bárhol jár úgyis cipeli magával az elbírhatatlant a
könnyű helyett erre már nekem is sikerült rájönnöm,
hogy az se mindegy milyen cipő van rajtam, mert ki
kell bírni reggeltől estig a napot akárhová megyek
vagy maradok távol anyámtól, aki belegyalogolt az in-
goványba mikor még meg sem születtem még nem volt
út amire ráléphetett volna csak gubbasztott a fürdő-
szobában a kád tövében az élet helyett a szomorúsá-
got vála

14
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
hogy te vagy a világ legszebb nője. Azt reméltem, akár német,
akár holland, akár dán, érti, és örül a bóknak. Tévedtem. Ajaj,
de még mekkorát. A szép kék babaszemek szikrázni kezdtek, vil-
logtak, gazdájuk meg szórni kezdte rám átkait, ontotta haragját.
Milyen nyelven? Mit tudom én! Valamiért nagyon gyűlölheti a
németeket, gondoltam. Itt-ott mintha angolhoz hasonló szava-
kat véltem volna hallani.
Próbálkoztam tehát azzal a nyelvvel. „You are the most beauti-
ful girl in the world.” Csupán azt sikerült elérnem, hogy valame-
lyest apadt a dühe. Sehogy se voltam képes megérteni. Ugyan ki,
mi ez a kis dühös boszi, bókolok neki két nyelven, és ő nemhogy
örülne a dolognak, de éppen ellenkezőleg viselkedik, mérges.
Hát ez miként lehetséges? Korábbi tapasztalataim egész mások,
még olyan csaj is akadt szép számmal, aki elolvadt az ilyen cso-
dás bókoktól.
„Where are you from?” – megkérdeztem, hogy honnan jött.
„From Spain.” Spanyolországból.
Majdnem leestem a padról, annyira megdöbbentem. Ez a
szőke, kékszemű, északi típusú baba spanyol lenne, nehéz ezt
elhinni. Éveket töltöttem országukban, de ha ilyen északi lán�-
nyal találkoztam, az tényleg Észak-Európából való volt. No, de
nem véletlenül éltem én hosszú ideig a Costa Blancán, udvarolni
megtanultam katalánul is, spanyolul is. Majd kiderítem én, va-
lóban spanyolból jött-e, mindjárt kiderítem, ki én, ha addig élek
is. „Tu eres la mujer mas Bonita del Mundo.”
Elmosolyodott, felállt. „

3
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
Széppróza
Cserna-Szabó András, eses,
Gellért András, Kajuk Gyula,
Pass Ferenc, Pollák László,
Zilahy Tamás
Interjú
Egy koncert ne ki-, hanem bekapcsoljon
Balla Gergellyel beszélgettünk
Werner Nikolett interjúja
Kép
Csiky, Jakab, Juhi,
Karsai Csaba, Molnár Móni,
Pethő N. Gábor, Váradi Gábor
Vers
Branyó, Deli Bálint, Dobó Gergő,
Drégely István, Fábián István,
hágyépé, Leé József, Móritz Mátyás,
Nagy Gusztáv, Pethő N. Gábor,
Sárközi László, Szente B. Levente,
Szolnoki Csanya Zsolt,
Zalán György
Nuszer Mirjam Johanna:
Egy szocmunkás naplója
Vegyes
Művészeti pályázat
Könyvajánló
Rejtvény
KAJUK GYULA:
A RÉGI HÍDAK
A
decens szépasszony, mitagadás, belépett
már abba a veszélyes korba, mikor a nők
vagy kétségbeesett utóvédharcba kezdenek
a gyorsan múló idő ellen, vagy csüggedten
feladják a küzdelmet és beletörődnek a
megváltozhatatlanba. Fruzsina még nem igazán döntötte
el, hogy melyik stratégiáját válassza. Megsűrítette a szépé-
szeti boszorkánykonyhákon tett látogatásait, még inkább
törődött magával, mint eddig ; viszont nemigen járt már
társaságba szórakozni és barátnőit is ritkábban hívta meg
magához. Ösztönszerűleg kerülte azokat az alkalm