Category: Lapszámok

A Fedél Nélkül lapszámai időrendi bontásban. Az egyes lapszámok alatt az adott kiadásban megjelent cikkek, versek, interjúk és egyéb tartalmak találhatók.

  • Valami nesz

    Félálmomból valami felvert.
    Egy semmiség, – talán a múlt.
    Hallgattam egyre: a szobám szegletében
    valami nesz. Elhalkult, meglapult.
    Fejem felett az óra halkan,
    időtlen ketyegett.
    Holnap volt már. Ha rajta múlt,
    akár még tegnap is lehetett.
    Aludni jó. Aludni kéne,
    és mennyi minden vár feledni;
    de visszajár a szobám szegletébe.
    Valami nesz. Nem hagy megnyugodni.

  • Aratás előtt

    Az én halálom nem siet, bár megindult felém,
    a búzatábla szélén, lassacskán bandukol.
    Kaszája élén kicsorbul a fény,
    lába nyomában forró szél csahol.
    Rám gondol, amíg az árokparton ül,
    csont ujjakkal, komótosan cigarettát sodor.
    A pipacsok közt csak egy tücsök hegedül,
    nagyobb a csönd, mint volt bármikor.
    Ha majd feláll, s az árnyékból kilép,
    szívem napszítta dűlőútjain
    ijedt redőkbe rakódik a por.
    Érett kalász. Nem leszek már sehol.

  • Hármasoltár

    Íródott a budai alsó rakparton 2021. június 26-án
    Kihűlt ágyakra
    Mit tegyek még,
    hogy kicsit szeress?
    Nem túlságosan, hidd el,
    épp csak, hogy érezzem!
    Én már nem vágyom hatalmas
    vágyakra,
    jól belémvésődött, kihűlt ágyakra,
    csupán egészen finoman szeress;
    ha az a kívánságod,
    kevesebbet ölellek,
    a csillagoknak csak a felét
    teszem az öledbe…
    Könyörgöm, most ne lökj le innen,
    ahol vagyok,
    épp csak, hogy érezzem a lelkem,
    mit lelkedhez ragaszthatok.
    Semmi baj sem…
    A hullámok csapkodják a sziklákat,
    elsuhanó autók reflektorfényei
    vakítanak oldalról,
    de nem félnél,
    mert közben kacsák szállnak le a vízre, –
    veled volnék, és őrülten szeretnélek,
    vigyáznánk egymásra,
    semmi baj sem érhetne,
    az égvilágon semmi, –
    hiszen Isten azért teremtette a nyárestéket,
    hogy a szerelmesekkel együtt mosolyogjon.
    Te
    Nem kell ide fénytechnika,
    elég, ha nézed a vízre lecsapódó
    lámpák világának visszaverődését.
    Nem kellenek ide idegenül
    hangzó zenék,
    mert éppen egy lány énekel,
    akinek a klipjébe bezavartam,
    mikor elsétáltam a kamerák előtt.
    Nem kell ide hangulat,
    mert az eleve benne van az éjszakában,
    egyenesen az Úrtól, hiheted.
    Nincs gyönyörűbb
    a feketével elkevert kék színben
    gyöngyöző Dunánál.
    Nem kell id

  • A Bal Kéz

    SZÉPPRÓZA
    Széppróza
    Huszthy Ádám, Megyeri Ágnes,
    Sallai Jutka
    Interjú
    Gerlits Rékával és Mészáros Piroskával
    beszélgettünk
    Kép
    Fábián István, Haziel,
    Jakab, Juhi, Vidia
    Vers
    hágyépé, Ketykó István,
    Kővári K. Tibor, Móritz Mátyás,
    Pethő N. Gábor, Pollák László,
    Sági Ferenc, Sárközi László,
    Verebélyi Béla
    Nuszer Mirjam Johanna:
    Egy szocmunkás naplója
    EJHA Beszámoló
    Rejtvény
    SALLAI JUTKA:
    A BAL KÉZ
    M
    egszületett. Egészséges újszülött, minden
    ujja megvan, elég hangosan ordít, a tüdeje
    is erős. Jól eszik, szépen fejlődik, minden
    rendben vele. Kicsit nagyfejű és teljesen
    kopasz, de bájosan mosolyog, ahogy egy
    kislánynak illik, úgyhogy büszkén lehet tologatni a baba-
    kocsiban, a fejére meg horgoltam fodros sapkát, így egé-
    szen szép látvány.
    Lassan betölti a hármat. Matild azt mondja, valami nincs
    rendben ezzel a gyermekkel, szerinte balkezes. Beszél ez
    hülyeséget, mitől lenne balkezes? De azért figyelem és ha a
    ballal nyúl valamiért, addig nem kapja meg, amíg nem vált
    jobb kézre. Nagyon fárasztó, nem értem, miért nem fogja
    fel, lehet értelmileg sérült?
    Matild azt mondta, majd ő megoldja a gondot, így elvi-
    szem hozzá két hétre. Mégis csak óvónő, jobban ért hozzá.
    Szerencsére még nem soka

  • Odi et Amo

    szonettciklus PM-hez
    I-XV.

  • Szép lányok ne sírjatok

    szép lányok ne sírjatok még az idén megdöglök rák stroke agyvérzés megfagy lefagy kifagy
    tompa halálmadár brekeg puffog repdes vagy ez csak vicc jó vicc? rossz vicc? 68 évem betelne tőlem minden kitelik új
    az év az esztendő a hónap demi-negyed az órám hét és fél
    percekben gördül kopár életem ne tervezz max indus DANDA 24 perc lenne a élet aztán
    efter jul blir dagarna laengre sprichst du überhaupt schwedisch, oder? várjunk csak ez itt
    kamukéró szélhámosság hullák háza rejtő józsef radnóti ady arany petrovics kohn-karinthy
    három drámát fordítottam százat bíráltam nyolc nobel-díjat kaptam hindí-japán-mandzsu tájszólásom kissé sántít ki
    dől be nekem? neked? nekünk? rézgróf a haverom ein bißchen
    grammarnazi from the juesz-country no love no money no lifetime unott létforgatag már csak tízmillió reinkarnáció
    vár rám hurrá nem sokára vége lesz vár a rumos-konyakos nirvána soha többé rák stroke agyvérzés infarktus se
    omikron se omega se kóbor se presser se szörényi se zorán se ambrus zoltán bizony bizony esztétikai okai is vannak,
    voltak, lesznek…
    frufru fromage fondue
    2022. március, második díj
    Ádám Orsolya Mária munkája

  • Werkfilm (részlet)

    10
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    SZÉPPRÓZA
    GERŐCS PÉTER :
    WERKFILM
    részlet
    Felállítjuk a kamerát, az állvány lábazata a kora nyári sáros
    fűcsomókba kapaszkodik. Várakozunk.
    Néhány perc eltelik a hajnali szürkületben. Reggeli madarak
    füttyögnek a dombok között, a szitáló köd egyszerre tompítja is
    a zsibongást, és akusztikai teret ad neki.
    Bekanyarodik a faluba az első kamion, aztán a második;
    lámpákat hoznak, fémállványzatot, a harmadik a színészeket.
    Sminkbusz, wc-busz, büfébusz, aggregátor; a határ menti kis
    falu megtelik a dízelmotorok dörmögésével, fékhanggal, szis�-
    szenéssel.
    Kiszállnak az emberek, lehajtják a platót, pakolnak.
    A falu szélén van egy focipálya, oda parkolnak a személygép-
    kocsik, a színészeket, más stábtagokat szállító transzporterek.
    A kerítés túloldalán lakókocsi kerekeit ékelik ki a patakpar-
    ton; ez lesz a gyártás irodája, innen intézik a transzportokat, az
    étkeztetést, a papírmunkát, számlázást, a folyamatában is alaku-
    ló költségvetést.
    Janó, az ötven körüli, lassú beszédű gyártásvezető most lép be
    a lakókocsi ajtaján. Hordóhasán világos kockás ing feszül, erős
    vádlijú lábán térd fölé érő oldalzsebes nadrág, úgynevezett ber-
    muda lóg, a filmforgatások egyik jellemző viselete, benne kulcs-
    csomó csörög, belevegyül a nagydarab férfi horkanásaiba.
    Az ajtót nyitva hagyja, odabent nyikorog a padló.
    – Segíts már, légy szíves! – szól ki.
    Pár méterrel előtte, a kikopott füvön egy fonott ősz hajú, nap-
    szemüveges férfi válogat kábeleket; félbe

  • Egy Régi Lépcsőkorlát Üzenete

    3
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    Széppróza
    Gerőcs Péter, Papp Ákos,
    Pollák László, Szép Borbála,
    Tűzmadár
    Interjú
    Jóféle emberi impulzus
    Máté Gáborral beszélgettünk
    Fridrich Piroska interjúja
    Kép
    Ádám Orsolya Mária,
    Kiko, Kovács Béla,
    Mátray Barta Pál, Reno
    Vers
    Arany-Tóth Katalin, Bara Anna,
    Frufru Fromage Fondue, hágyépé,
    Jóna Dávid, Kiss-Teleki Rita,
    Németh Anikó Ködmadár,
    Ötvös Németh Edit, Sági Ferenc,
    Sárközi László, Somoskői Anita,
    Szamócza, Szuna István
    Nuszer Mirjam Johanna:
    Egy szocmunkás naplója
    A Mi Kis Családunk bemutatja:
    Labancz Tibor
    Kitekintő
    Beszámoló
    Könyvajánló
    Rejtvény
    PETHŐ N. GÁBOR:
    EGY RÉGI LÉPCSŐKORLÁT
    ÜZENETE
    H
    a tudnátok olvasni a gondolataimban, és azt
    éreznétek, amit most én, talán megkímél-
    nétek az életemet. De csak nagyon kevesen
    tudtok, és aligha szállhattok szembe azok-
    kal, akik kapcsolati előnyeik és üzleti fölé-
    nyük miatt nélkületek dönthetnek sorsomról. Noha egyi-
    kük-másikuk villájának kertjében jól mutatnék, inkább
    végezném a rozsda fogának martalékául, mintsem hogy
    elhurcoljanak innen, ahol száztíz esztendeig szemléltem
    a változó időt. Fel sem foghatom a harangok fájdalmát,
    amikor az élet hírnökeiből a halál szószólóivá gyaláz

  • 200 Forint

    12
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    – Ide figyelj, csillagom! Pőre valóságot… Azt akarom, hogy sár
    és korom! Érted? Abban kell segítened, hogy a korom és a sár…
    átlényegüljön. A piszok és a sár mától tiszta homok. De sarat!
    Sarat akarok! Lucskot! Érted, hogy mondom? De brúszviliszes
    macsizmó nem kell, az a hülye fapofa, ami, érted, hogy mondom!
    Nekem az kell, hogy a tekintetedben mindig csak az értelem és
    mások megértése.
    − Ezt értem, András, csak azt nem tudom, hogy lehet eljátsza-
    ni az együttérzést.
    András bekapja az utolsó falat banánt, azzal van teli a szája.
    − Pofonegyszerű! Nem? Hát érted, te is így voltál előtte, még
    a városi életedben. Pontosan tudod, hogy megy, másrészt meg
    mondom, azt ismerted fel, hogy ezek a szélsőségek milyen közel
    állnak, hogy a tohonyaság és a tettrekészség között nincs kü-
    lönbség, egyszerűen, hogy… ugyanaz az ember, csak a gyakor-
    latban, érted.
    − De hát nem éppen az a legnagyobb különbség?
    − Nem, csillagom. Csak ha onnan nézzük!
    A közelben felbúgnak a kávégépek.
    − De hát akkor minek szónokolok, ha egyszer nincs jobb meg
    rosszabb? Minek akarnám rábeszélni bármire is a közösséget?
    TŰZMADÁR:
    200 FORINT
    K
    ésésben voltam, rohantam a metróhoz. Az
    aluljáróban a falnál heterogén társaság sorakozott
    – mint a katonaságnál – egymás mellett. Lomokat
    árultak. Ott nem volt diszkrimináció, békésen meg-
    fért egymás mellett nő, férfi, fiatal, öreg, vietnámi,
    cigány, hajléktalan, mozgássérült, és egy nyitott tenyér.
    12-14 éves koromban hétvégenként anyámtó

  • Jóféle Emberi Impulzus

    Máté Gábor pályája csodálatosan gazdag. Főiskolai és kezdő
    éveiben a legjobbaktól, Székely Gábortól, Zsámbéki Gábortól
    tanulhatott, és a legendás Kaposvári Csiky Gergely színházban
    nagyszerű kollégákkal játszott együtt. Bármit csinált is később,
    színészként, rendezőként, színházcsinálóként és egyetemi ta-
    nárként, a Katonában, és máshol is, mindig az értékek mentén
    haladt. Munkáját a szakma rengeteg díjjal, köztük Kossuth- és
    Jászai díjjal ismerte el. A közönség pedig, érdeklődésével és sze-
    retetével jutalmazza.
    Máté Gáborral a színházat sújtó problémákról, a kilábalás út-
    jairól is beszélgettünk.
    Az elmúlt két év nehéz időszak volt a szín-
    házak életében. Hogyan élte ezt meg?
    A covid alatt rettenetes volt, hogy állandóan azt éreztem,
    nekem kell megoldani dolgokat, amiknek a megoldókul-
    csa nem nálam van. Korábban azt tapasztaltam a színház
    vezetésekor, hogy nálam van a megoldás kulcsa, sőt nem is
    a zsebemben, hanem végig a kezemben tartom. Egy ideig
    hittem, hogy rajtam múlnak a dolgok, de teljesen új hely-
    zet volt, hogy a megoldás lehetősége eltűnt a semmibe.
    Mégis éreztem, hogy ebben a semmiben is előre kellene
    lépni, kiötölni valamit. Amikor már kitaláltam, egy kicsit
    jobb lett, de tudtam, hogy bármit is hoztunk létre, az nem
    érte ugyanazt, mint amit eddig csináltunk. Az viszont jó
    tapasztalás volt, hogy mennyire szeretnek dolgozni az em-
    berek. Minden munkatársam értelmet talált az életében,
    amikor végre csináltunk valamit. A szocializmusban élt az
    a kifejezés, hogy „a munka nemesít” és bármennyire köz-
    helyes és irritáló a mondat, az, hogy a munka hogyan tölti
    meg értelemmel az életünket, nagyon kézzelfoghatóvá vált
    egy pillanat alatt. Például amikor maszkokat varrtak em-
    berek a színházban, még abban is sok örömet találtak. Az
    egész helyzet rendkívül deprimáló volt, magamnak is nagy
    küzdelmet okozott, hogy hogyan fogok ebből kilábalni.
    Ezen már túl vagyunk? Visszatértek a né-
    zők?
    A Katonának nagyon rendes, elkötelezett közönsége
    volt eddig. Az áprilisi jegy