Blog

  • Házi feladat kórházigazgatóknak

    3
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    Széppróza
    Bárdos Cs. Bodza,
    Bursztyn Budapest Bernstein Emil,
    Gellért András, Kajuk Gyula,
    Miszlai Gyula, Móritz Mátyás,
    Hervé Le Tellier
    Interjú
    „Szívbemarkoló pillanataink voltak”
    Gombó Viola Lottival beszélgettünk
    (-odorik-) interjúja
    Kép
    Balogh Tibor, Csiky, Dvorcsák Gábor,
    Fábián István, Haziel, Jakab,
    Kelemen Ilona Cikka, Kovács Béla
    Vers
    Branyó, Deli Bálint, Kiss-Teleki Rita,
    Leé József, Mikus Vilmos, Mira,
    Nagy Gusztáv, Orbán Anna Tűzgyík,
    Ötvös Németh Edit, Pethő N. Gábor,
    Sárközi László, Szamócza,
    Székely-Máté László, Szuna István, Vídia
    Nuszer Mirjam Johanna:
    Egy szocmunkás naplója
    Haza-találó
    Könyvajánló
    Vegyes
    Rejtvény
    GELLÉRT ANDRÁS:
    HÁZI FELADAT
    KÓRHÁZIGAZGATÓKNAK
    – Szervusz, Miklós! Tudunk beszélni?
    – Most ért véget az igazgatói értekezlet. A délutáni
    vizitig van még időnk.
    – Annyira kellemetlen…
    – Elég régen ismerjük már egymást, Reményi dok-
    tor, beszélj nyíltan.
    – Te megírtad?
    – Mit kellett volna megírnom?
    – A HF-et. Na jó. A házi feladatot.
    – Az ehetire még nem volt rá időm, de délután
    gyorsan összedobom azt is.
    – Segítenél nekem? Fogalmam sincs, mit írjak.
    – Ne viccelj, nagyon egyszerű. Jó híreket a kórház-
    ról.
    – Képtelen vagyok.
    – Hmm. Gyere át délután háromra…
    Kolossváry Miklós professzor, tanszékvezető, kórházigaz-
    gató szobája, délután három óra.
    – Húzd ide a széket. Látsz rendesen, vagy akarsz
    nagyobb fényt? Na. Diktáljam, vagy csak ötleteket
    adjak? Mert le is másolhatod az én házi feladatomat,
    csak arra ügyelj, hogy a kórház címe más legyen. A lé-
    nyeg, ugye, mert ezt kérték, a pozitív tartalom. Tehát
    még véletlenül se írj a házidba olyat, hogy a héten so-
    kan haltak meg az osztályokon, nincs elég gyógyszer,
    vagy hogy nővérhiány van. Nincs nővérhiány. Sőt!
    Olyan sokan vannak, hogy nem is tudsz új

  • Mesék Dugóról

    15
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    KÖNYVAJÁNLÓ
    ORVOS-TÓTH NOÉMI:
    SZABAD AKARAT
    „Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős feje-
    zetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk
    felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk
    örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsige-
    reinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a sze-
    retetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen
    ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink,
    ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.
    Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok,
    érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák
    a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség
    hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan lép-
    hetnek működésbe saját sorsformáló erőink?
    Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak
    vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényező-
    ket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatároz-
    zák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a
    testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a ne-
    hézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora
    változást érhetünk el, és hogyan
    teremthetünk magunknak olyan
    életet, amely a leginkább megfelel
    az elképzeléseinknek.”
    Orvos-Tóth Noémi
    ARTÚR:
    MESÉK DUGÓRÓL
    A
    nnak idején egy tervezőirodában dolgoz-
    tam, négyen voltunk egy szobában, két
    tervező kollégám és egy szerkeszt

  • Szabad Akarat

    15
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    KÖNYVAJÁNLÓ
    ORVOS-TÓTH NOÉMI:
    SZABAD AKARAT
    „Mire felnövünk, sorsunk forgatókönyvéből már jelentős feje-
    zetek megváltoztathatatlannak tűnnek. Sejtjeinkben hordozzuk
    felmenőink traumáinak nyomait; szüleink, nagyszüleink ránk
    örökítették a megdönthetetlennek tűnő életigazságokat; zsige-
    reinkbe égtek a bizalom, a bizalmatlanság, a szeretet és a sze-
    retetlenség tapasztalatai. Már számos saját krízist vagy mélyen
    ható egyéni traumát is megéltünk, és kialakultak a válaszaink,
    ismétlődő megoldó-kulcsaink is ezekre a helyzetekre.
    Vajon a felmenőinktől kapott lelki sebek, kötődési zavarok,
    érzelmi és viselkedési mintázatok életünk végéig meghatározzák
    a sorsunk alakulását? Meddig tart a transzgenerációs örökség
    hatása, és hol kezdődik a szabad akarat? Mikor és hogyan lép-
    hetnek működésbe saját sorsformáló erőink?
    Ebben a kötetben életünk legbefolyásolóbb erejű témáinak
    vizsgálatára hívom az olvasót. Sorra vesszük azokat a tényező-
    ket, amik a párkapcsolataink alakulására hatnak, meghatároz-
    zák a pénzhez, sikerhez fűződő viszonyunkat, befolyásolják a
    testi-lelki egészségünket, és előrevetítik, hogyan reagálunk a ne-
    hézségekre. A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora
    változást érhetünk el, és hogyan
    teremthetünk magunknak olyan
    életet, amely a leginkább megfelel
    az elképzeléseinknek.”
    Orvos-Tóth Noémi
    ARTÚR:
    MESÉK DUGÓRÓL
    A
    nnak idején egy tervezőirodában dolgoz-
    tam, négyen voltunk egy szobában, két
    tervező kollégám és egy szerkeszt

  • Karácsonyi Csoda

    14
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    MÉSZI MAMA:
    KARÁCSONYI CSODA
    A
    z idős ember ott állt az ablakban, és sóvá-
    rogva nézett kifelé. Kintről hófödte táj né-
    zett vissza rá. Sehol egy lélek az utcán.
    – Közeledik a karácsony, és én ezt a kará-
    csonyt is egyedül fogom tölteni – sóhajtott.
    Ez a sóhaj nagyon mélyről jött, szinte szétfeszítette a mell-
    kasát. Reszkető kezével letörölte a könnycseppet, mely vé-
    giggördült az arcán.
    Lerogyott a hokedlire, hátát a falnak támasztotta. Be-
    csukta szemét, fejét az asztalra hajtotta, majd újra és újra
    átélte azt a bizonyos napot. Attól a naptól kezdve megvál-
    tozott az élete. Szívébe befészkelte magát a fájdalom. De
    mi is történt valójában?
    – Te tehetsz mindenről, apa! Te üldöztet el anyát! – vág-
    ta a fejéhez a fia.
    – Hogy mersz velem így beszélni, te senkiházi kölyök!?
    – ordított az apa, aki természetesen most is részeg volt.
    – Takarodj a házamból, és ide többet be ne tedd a lábad!
    – üvöltött torkaszakadtából. Aztán egyre cifrábbakat ki-
    áltozott, már azt sem tudta mit beszél. Annyira elvesztette
    önuralmát, hogy pofon vágta a tétován álldogáló fiát.
    A pofon nagyot csattant, de nem az ütés fájt a fiúnak,
    hanem az, hogy apja ezt megtette vele. Néhány másodper-
    cig némán nézett apja szemébe, majd felkapta a kabátját,
    és kiszaladt az ajtón. Elment, és soha többé nem hallott
    felőle. Ennek ma éppen tizenöt éve volt. Akkor a fia húsz
    éves volt, most harmincöt. „Lehet, hogy már unokám is
    van, csak nem tudok róla” – elmélkedett.
    Gondo

  • Halál Után Van Élet? Ü

    13
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    rát. Valóban így van. És mellesleg évi kétmillió köbméter
    vizet használnak fel a reaktor hűtésére.
    Ilyenek a zöldek. 
    Sötétzöldek.
    BUKSIKA:
    HALÁL UTÁN VAN ÉLET?
    Ü
    lök itthon magamban és olvasgatok az inter-
    neten. Szeretek tájékozódni, facén játszani
    a kedvenc játékaimmal, s időnként szoktam
    régi ismerőseimmel is beszélgetni vagy csak
    spontán rám jön a dili hopp és kötekedem
    egyet. Most semmi ilyen nem volt. Olvasgattam, bambul-
    tam kicsit s mivel lebetegedtem annyira nem tudtam aktív
    életet élni.
    Rám írt az egyik ismerősöm. Kérdezte, hogy vagyok?
    Merre élek, mi történt az elmúlt húsz évben velem mióta
    nem találkoztunk. Meséltem bla bla egyszer csak beüt nála
    a mennykű és írja:
    – Hallod, ezt el kell, mondjam, mert megörülök azóta is
    a nevetéstől.
    – Na, mondom, mi franc történt, hát bökjed ki azonnal.
    – Hát, hogy őtet felhívta egy biztosító társaság üz-
    letkötője és életbiztosítást szeretet volna neki eladni.
    Mondta, kér egy kis türelmi időt átgondolná ezt, ez
    mégis egy életre szóló döntés nem akarja elhamar-
    kodni. Eleinte még félre tette a kérdést akarja-e vagy
    sem. De még éjjel is ezen morfondírozott ahelyett,
    hogy aludt volna. Kavarogtak a gondolatok az agyá-
    ban és végül úgy érzi megvilágosodott.
    Nagy nevetőfejeket küldött ezután, s gondoltam
    magamba ez valami óriási blődségre készül, kivá-
    rom. Nem írtam neki, vártam türelmesen, hogy le-
    írja amit szeretne. Megint csak nevet, nevet küldi az
    idétlenebbnél idétlenebb emojikat

  • Ha Így Marad, Nem Változik

    12
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    és a költészet; éppen csak hogy a leírások eszköze és anyaga
    az emberi szó. Tehát visszatérünk az ars-hoz és a poeti-
    ca-hoz. Kivel is találkozott Oidipusz?
    – Lássuk csak. Az ázsiai oroszlánok közt legjobban is-
    mert a perzsa-oroszlán (L. leo persicus Fischer), mely a
    legkisebb eddig ismert oroszlánfajta. Szőrruhája világos
    izabellaszínű, feketével kevert sötétbarna színű, hatalmas
    sörénye – akárcsak a berber – oroszlánnál – az egész hasol-
    dalt fedi, de a háton nem nyúlik a váll mögé.
    – Ön nagy műveltséggel rendelkezik. De a Szfinx rejt-
    vényét még mindig nem sikerült megfejtenünk. Még tisz-
    tázatlan az indiai oroszlán kérdése. Annakidején Smee
    Gudzseratból írt le egy sörénytelen oroszlánt, ma azon-
    ban tudjuk, hogy a gudzseráti oroszlán (L. leo goojratensis
    Smee) előfordulási helyén úgy sörénytelen, mint közepes,
    vagy éppenséggel dús sörényű hímpéldányok élnek egy-
    más mellett. Blanford szerint Indiában, Kathiavarban,
    Radsputánban, különösen pedig déli Dzsodpur és Udepur
    vidékén, illetve az Abu-hegyen él az oroszlán. Az indiai
    oroszlán különben igen tetemes nagyságúvá növekszik.
    Blanford szerint egy hím példány 263, egy nőstény pedig
    farkbojt nélkül 243 cm hosszúnak bizonyult. Egy másik,
    268 cm hosszú hímpéldány pedig a marján 106 cm-es –
    igen jelentékeny – magasságot ér el.
    – Kedves barátom! Az álmát, az álmait! Maga most száz-
    ezer éves, és épp született. De most akkor – kivételesen –
    én is elmondom egy álmomat. Egy állítólag mezopotá

  • Lionanalízis

    10
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    SZÉPPRÓZA
    HÁGYÉPÉ:
    LIONANALÍZIS
    – Hány éves ön most? Mint bizonyosan tudja, én Sig-
    mund Freud vagyok, a neurológia és a pszichiátria kutató-
    ja. Megújítója. Meg kell, hogy gyógyítsam ezeket a tudo-
    mányokat is.
    – Nyugodjék békében. Nem önre gondolok, hanem egy
    másik szamaramra, Tomy-ra. Kétszer vetett le a hátáról.
    Most valószínűleg egy oroszlán gyomrában pihen. Egyéb-
    ként, ha éppen kérdezi, 1898-at írunk. Tehát 17 évesnek
    tartom magam. Na, jó. Persze, hogy 1901 van. Tehát 21 éves
    vagyok. Ha érdekli, 1880. október 28-án születtem Berlin-
    ben, és várhatólag 1967. július 27-én fogok elhunyni. Tehát
    túl fogom élni önt..
    – Ez megható. Mint bizonyára tudja, fiatalember, én
    1856. május 6-én születtem, a valahai Csehországban, és
    úgy tűnik, 1939. szeptember 23-án búcsút veszek e világtól
    a királyságban. Egyébként maga szimpatikus nekem – amit
    kevés páciensemről tudnék őszintén elmondani –, még ha
    német is. De tartsuk be a határokat. Oroszlán-mániája
    van? Szereti őket? Álmodik velük? Vagy oroszlán-fóbiája
    van, s ezért jött éppen hozzám… Ezek a kérdések nem ön-
    nek szólnak, ki sem mondtam őket, ezek az én kérdéseim.
    Hány éves is most?
    – Egyre inkább úgy 4-5 körül. Mit is kérdezett?
    – Magamtól vagy öntől? Én nemrég írtam meg főműve-
    met – vagy az egyik főművemet – az Álomfejtést. Olvasta
    ön? Bár ez most mindegy. Írtam a halakról is. Például az
    angolnáról. Oroszlánokról sohasem. Noha majd egy ma-
    gyar író, aki kacérkodott az eszméimmel,

  • Fizetek

    „Fizetek, Főúr,
    volt egy feketém”,
    egy tönkre ment élet,
    és hatvanhét tányér
    csalfa vak remény!
    Ezerszer becsaptak
    és néha csaltam én,
    bolondul kergettem
    a boldogságot: hé,
    állj meg már, szép remény!
    De immár jóllaktam.
    Elég már a rosszból!
    Nem kell többé rossz bor,
    a kaszás jön már értem,
    én vagyok most a rét.
    Pollák László

  • Odi et Amo

    szonettciklus PM-hez
    I-XV.

  • lefolyik

    a szemedről a festék ahogy
    a mocskolódás is lepereg
    rólad becsontosodnak a lukak
    a lelkeden pont ahogyan
    becsontosodik a kihúzott fog
    helye és nem lesz már ugyan
    meg mind a harminckettő igen
    nem maradsz változatlan
    de szükségtelen önsajnálatba
    temetkezned hiszen akármi
    pótolható porcelánból vasból
    aranyból néha még műanyagból is
    mire vége lesz mert az tuti
    hogy vége lesz belőled hiányozni
    fog minden eredeti a tüdődet
    is belepi a por de te csak
    ki ne fújd a füstöt tartsd
    magadban amilyen mélyen csak
    tudod addig amíg porrá nem változol
    Sági Ferenc