Category: Lapszámok

Karácsony este van.
A kinti félhomály beszűrődik az ablakon,
megvilágítja a még csupasz fenyőt az asztalon.
Díszeket válogatva fel-fel villan
gyerekkorom egy-egy karácsonya.
Amikor még volt család,
testvér, apa és anya,
szegényes, de feledhetetlen
karácsonyi vacsora,
hóhullás közben esti séta,
/akkor még voltak telek/,
boldog voltam, mint minden gyerek.
Ekkor kaptam meg első könyvemet,
melynek illatát még ma is érzem,
mert fel tudom idézni,
és az időkön túl
bele is tudok nézni.
Oláh István

Karácsony este, fények tüzek estje,
millió apró láng lobban föl repesve.
Apró csillagok kiragyognak, élnek,
fényt adva ez örök sugaras éjnek.
Fölragyog ekkor a könnyes szem is,
szeretet lángja gyúl a szívben is.
Mert ez estén nem lehet, csak szeretni,
és mindenkinek örömet szerezni.
A szeretet lángja fölér a nagy égig,
újév küszöbén elér az újévig.
E földgolyón mindenhová elérnek,
s beragyogják a most induló évet.
Fazekas István
Reno: Karácsony

Szenográdi Rékának szeretettel
hová szaladsz
hiszen tél van
szelíd tél van
most kezdődött még csak advent
karácsonyunk lassan-lassan közeleg
a szél hideg
a lég jeges
lágy hópihe
hull lágy hópihére szorgalmasan
kint is bent is sírnak lemészárolt fenyőgallyak
ül valahol
egy barlangban
holt fáradttan
egy vén beteg hajléktalan
reszket fázik sírva gondol a Jézuskára
jaj de régen
volt az kérem
hogy gyerekként
hallgatta amit anyja mesélt
kis szobában duruzsoló kályha mellett
szeretetről
és ünnepről
jó szándékról
karácsonyi szép álmokról
jólétről és karácsonyi boldogságról
Pollák László

Száncsengő helyett
a covid hangja cseng.
A melegség mi elönt,
nem a szeretett.
A pandémia egyik
tünete ez.
Már szagokat sem érzek,
a munkám során ezt,
áldásként élem meg.
Hisz ebből kifolyólag
a hallásom s látásom kifinomultabb lett.
Most fűtés se kell,
a számla legalább kevesebb lesz.
A munkám úgyis elvesztettem,
Viktor bácsi ad lehetőséget.
Csomagoljunk teszteket vagy
álljunk be, hisz kevés az ember.
Vállalkozásba nem kezdek, hisz
az adó alól csak akkor mentesülhetek,
ha van bevételem.
Sírnak a gyerekek, éhesek.
Mit tegyek, lopjak, csaljak, hazudjak?
Szeretnék utat mutatni gyermekeimnek,
viszont ha ezt teszem, mártírként elveszek
s ők üres pocakkal mennek el.
Kica

vidám karácsonyt kíván a brit oroszlán
párizs pezsgőzik pest érzelmesebb talán
ács fia jászolban hal sül serceg gyertya
kandalló hevül nekünk marad az utca…
Káliz Endre

csorog a fény az arcodon
szőke hajad lebben
fürdök tengerkék tekintetedben
lopakodik a hallgatás
rács rácslik a rácson
gyertyamosoly
csillagszóró-álom
fenyőfaszag hintázik a tájon
szobánkba néhány órára
beszökik a béke
vágyaink a karácsonyfa alatt:
jövőre megváltozunk – ígérjük
egymásnak – papírjézuskák nevetnek
lakáskérelem a hivatalban
a válóper már rendezve
gyökereinkről megfeledkezve
lebegünk gyökértelenül…
Szeles József (1956-2009)

üresedő tükörkép

hívők nélkül
már az Olympos is kihalt
ha kiderül az istenekről
hogy nem értem
hanem csak egymással csatáznak
elfogy a hitem
üresek lesznek a hegyek
Zalán György
Juhi munkája

Fölyhők golyhók fellegek
a nyár fölöttem ellebeg
bőrig átnyírt celebek
elnyájult pincsült ebek
beteg blogok beteg logók
áttúrt zsebek átírt legek
én fekszem kósza földön gyermek
bámulom a kikapart vermet
itt minden fűszál arra termett
hogy bólintson ha énekelnek
alulról bárha bárha föntről
álmosodik érzem a kontroll
és várom hogy hulljon a permet.
hágyépé
Köszönettel tartoznál?
Pedig milliószor kelthette volna feléd
az őszinteségnek legalább a látszatát ő is.
Hálásabb lehetnél,
mert megtanított eltávolodni hazugságoktól,
keserű csókoktól,
amik valójában neki sem voltak édesek?
Imádkoznod kellene a boldogságáért,
hogy két lábon járó apátiává tett,
befagyasztva egy állapotba,
ahonnan non-stop rálátás nyílik mindenre?
Innen tudhatod: mivel lépni mertél,
cudarul érzi magát,
láthatatlan pókhálók feszítik a maga kreálta falakhoz.
Lélegzete még eljut hozzád,
de nyugalom, –
ugyanabban a percben
a tiéd is hozzá,
ami kegyetlenül fullasztja,
noha épp fordítva lesz, gondolta tévesen.
Mindez mellékes a tudattal:
kiszámíthatóvá vált,
immár abszolút érdektelenné…
Nos, nem tartozol semmivel,
legfeljebb irgalommal magaddal szemben,
hisz megtanultál közeledni
saját belső világodhoz,
és újra kezdheted gyakorolni a szeretetet,
lépésről-lépésre.
Pethő N. Gábor
2021. október, harmadik díj

(Az áldozathibáztatás margójára)