Category: Széppróza

Öt iskolás fiú vitatkozik a koronavírusról, összeesküvés-elméletekről és a világról. A humor a felnőttes hangzású, mégis gyermeki logikából fakad.

A személyes történet azt mutatja meg, hogyan vezethet a családi tragédia, a lakhatási bizonytalanság és a szegénység egyik napról a másikra hajléktalansághoz.

A rövid próza egy magyar újságíró és egy Detroitba szökött egykori testőr különös találkozását meséli el. John Z. Toth olyan akciókról beszél, amelyekben saját értelmezése szerint a szolgálati szabályokat követte, miközben egyre abszurdabb és nyugtalanítóbb történeteket idéz fel. A szöveg a lojalitás, az erőszak és a felelősség groteszk kifordítása.

A villamoson utazó elbeszélő egy fiatal pár veszekedésének lesz tanúja. A lány végül a zsúfolt kocsiban kimondja, hogy terhes. A fiú szó nélkül leugrik a Nyugatinál, a lány pedig nem tud utána menni. A rövidpróza ereje abban van, ahogy a hétköznapi jelenetből azonnal kirajzolódik egy meg sem született élet kiszolgáltatottsága.

Az 1989. június 16-án játszódó részletben Tamás nagy lelkesedéssel veri fel Ferenczyt, mert előző nap Tihanyban kezet fogott Bujtor Istvánnal. A két barát ezután Wartburggal indul útnak a Balaton-felvidéken, miközben a háttérben a rendszerváltás ikonikus napja zajlik. Az autózás végül kis híján balesetbe és műszaki hibába torkollik, a szöveg humora a korszak nyelvéből, a barátságból és az abszurd helyzetekből fakad.

A kilencvenes évek végén játszódó részletben egy magyar brigád Romániába utazik számítógép-hálózatot építeni, de a munka mellett alkohol, pénzváltás, autófeltörés és kuplerájos kitérő is bőven akad. A történet nyers, ironikus hangon mesél a vadkeleti állapotokról, férfias pózokról és a folyamatos lecsúszás komikumáról.

Történelmi nyomozás egy lány után, akit kitöröltek a családi albumból. A részlet Lien történetét követi 1942-ben: a sárga csillag felvarrásától a gyermekkori megaláztatásokon át addig a pillanatig, amikor egy nő segítségével el kell hagynia szüleit és új személyazonossággal Dordrechtbe utazik. A szöveg a búcsú, a félelem és a háborús túlélés személyes tragédiáját mutatja be.

Epreskerti Ernő tanár úr egy különös reggelen azt tapasztalja, mintha megváltozott volna körülötte az idő és az egész osztály hangulata. Kijavított dolgozatait szokatlanul bátorító megjegyzésekkel adja vissza, amitől a 7/b diákjai egyszerre felszabadulttá válnak. A szöveg játékosan, ironikusan beszél alkotásról, pedagógiáról és egy váratlanul boldog napról. A végén a tanár maga is szonettet ír.

A szatirikus novella szerint egy képviselő és egy koldus egyszerre érkezik az égi kapuhoz. Szent Péter kérdéseire mindketten tagadnak, de a mennyei monitor mást mutat: lopás, csalás és képmutatás egyaránt jelen van az életükben. A történet ironikusan forgatja ki a társadalmi státuszok közötti különbséget, és arra jut, hogy Lucifer mindenkit annyit dolgoztat meg, amennyit ellopott és elcsalt.

Zebub, a kis ördög, unalmában emberek agyát cseréli össze. Hajléktalanból lesz pszichológus, modellből hajléktalan, elkényeztetett gazdag fiúból pedig kiszolgáltatott ember. A szatirikus történet azt vizsgálja, mennyire szerepfüggő az életünk, és hogyan ítélkezünk másokról. A végkövetkeztetés szerint sosem tudhatjuk biztosan, ki rejtőzik a külső mögött.