Duckhilles

Category: Műfajok

A Fedél Nélkül archív tartalmai műfaj szerinti csoportosításban. Segítségével a publikációk tartalomtípus alapján, például versként, szépprózaként vagy interjúként is visszakereshetők.

  • Napfogyatkozva

    /R.Gy.-nak/
    Kötélen táncol még az alkony,
    s nyakadra lasszót vet a múlt,
    a rosszul tákolt ég teríti
    csavargó, álnok álmait.

    Hazug pohár van kezedben,
    rajta meg süllyedő napok.

  • Elvesztettelek

    Reggelem virradna, bár
    ha karodban érne végzetem
    aranyló napban olvadna csókod,
    míg itt lennél velem.

    Szerelem csodája vár,
    s amíg lágyan átölel karod,
    aranyló napban olvadna csókod,
    maradsz, míg akarod.

    Az éjszaka oly sötét,
    köröttem már árnyak sincsenek.
    Aranyló napban olvadna csókod,
    de elvesztettelek.

  • A vágyról

    Csalfa cselek, csalódások,
    csömörök után,
    mért csábulok el újra esztelen,
    ha fekszel ágyamon meztelen,
    és szétrakod a lábadat nekem
    egy napos délután,
    mikor a redőnyt félig leeresztve
    homályt előlegzünk meg az estre?

  • Gyáli úti pillanatok (Haiku-lánc 41-48.)

    41. Friss, zöld és csillog. Most földre zörren… Netán történt valami?
    42. /Ashima Shiraishi/ Hegyek és völgyek: mért gondolod, hogy csak cél? Ez mind én vagyok.
    43. Nem művelt kert: oly érték, ahogy az ugar is a holnapnak.
    44. Ezen a strandon a narancsbőr sem riaszt… Sok embert látok.
    45. Olykor a vágyam csak egy harmatos álom gyűrt lepedőmön.
    46. Mi hoz össze két embert? Bokros gond? Vad vágy?? Különbözőség???
    47. Hányszor mondjam el: a nem – az nem! Nem igen, és nem is talán.
    48. Csokoládémból csótány lakomázik. De honnan ismeri?

  • dörögnek májusi egek

    már elnyíltak a tulipánok a kertben dörögnek májusi egek
    páfrányok rózsák illata bomlik hajt a szőlő zöldül a fű
    a méhek porozta cseresznye virág is elhullt már
    sárga tátika szemez velem piszkebokor alján hever a magány
    mennék pedig melegebb nyárba várnak öreg csontjaimra leányfalui strandok
    de dörögnek májusi egek páfrányok rózsák illata bomlik

  • Hiányos fénykép

    Történelmi nyomozás egy lány után, akit kitöröltek a családi albumból. A részlet Lien történetét követi 1942-ben: a sárga csillag felvarrásától a gyermekkori megaláztatásokon át addig a pillanatig, amikor egy nő segítségével el kell hagynia szüleit és új személyazonossággal Dordrechtbe utazik. A szöveg a búcsú, a félelem és a háborús túlélés személyes tragédiáját mutatja be.

  • Epreskerti Ernő és a 7/b

    Epreskerti Ernő tanár úr egy különös reggelen azt tapasztalja, mintha megváltozott volna körülötte az idő és az egész osztály hangulata. Kijavított dolgozatait szokatlanul bátorító megjegyzésekkel adja vissza, amitől a 7/b diákjai egyszerre felszabadulttá válnak. A szöveg játékosan, ironikusan beszél alkotásról, pedagógiáról és egy váratlanul boldog napról. A végén a tanár maga is szonettet ír.

  • A két közszereplő

    A szatirikus novella szerint egy képviselő és egy koldus egyszerre érkezik az égi kapuhoz. Szent Péter kérdéseire mindketten tagadnak, de a mennyei monitor mást mutat: lopás, csalás és képmutatás egyaránt jelen van az életükben. A történet ironikusan forgatja ki a társadalmi státuszok közötti különbséget, és arra jut, hogy Lucifer mindenkit annyit dolgoztat meg, amennyit ellopott és elcsalt.

  • Zebub

    Zebub, a kis ördög, unalmában emberek agyát cseréli össze. Hajléktalanból lesz pszichológus, modellből hajléktalan, elkényeztetett gazdag fiúból pedig kiszolgáltatott ember. A szatirikus történet azt vizsgálja, mennyire szerepfüggő az életünk, és hogyan ítélkezünk másokról. A végkövetkeztetés szerint sosem tudhatjuk biztosan, ki rejtőzik a külső mögött.

  • Mi is az a bátorság?

    Al Ghaoui Hesna író, újságíró a félelem és a szorongás érzésének kutatója. Az interjúban arról beszél, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem az, amikor a félelem ellenére is cselekszünk. Háborús tudósítói tapasztalatai, az anyasággal járó új szorongások, a gyerekek félelmeinek kezelése, az érzelmi intelligencia oktatásának fontossága, a járványhelyzet lelki hatásai és a hajléktalan emberek traumáinak megértése is szóba kerül. Kiemeli, hogy ne azt kérdezzük, egy nehéz sorsú ember mit csinált, hanem azt, mi történt vele.