Kísértetes utcák árkádjai alatt,
fáradt illatú, züllött, kemény sorsok
hólepte szennyes vackokon, s tüzet csihol
eltörpült agyukban a silány alkohol,
s bagó-ködben, füst mámortól
bódult, kétkedő, üres tekintetek…
várnak segítséget egy jobb, világi Sorstól.
SzabóTünde
Vídia munkája