Category: Archívum

A Fedél Nélkül korábban megjelent lapszámainak és az azokban publikált tartalmaknak a gyűjtőarchívuma. Innen lapszámok és műfajok szerint is böngészhetők a korábbi írások és alkotások.

  • (halkan, mint a szép szavak)

    halkan, mint a szép szavak,
    elfogynak a falvak, elapadnak kutak,
    a könnyek,
    tavak.

    az ember több,
    mint aki ölelésre vár.
    nevünk a csönd lesz, a sóhaj, a jaj.

  • Covid Haiku

    Tetted koronád.
    Vírusunk lett gyászkirály.
    Rettentő idők.

  • Covid Korona

    Keresztfákon korona,
    s Vírusunk a gyász ura!

  • Megtisztulva fehéren

    Feketén izzik a földkohó,
    és fekete lángjai szállnak.
    Fönn fekete varjak köröznek,
    s lent fekete színe a gyásznak.

    Feketén búcsúzz az élettől:
    s „ott” – szűz – tiszta
    Fehérek látnak

  • Belobbanva

    Krónikus gyulladás. A rögökig kísér
    Pokoli adomány vagy szimpla átok csupán.

    Aztán a rohadt gyógyszer, mint egy prosti,
    Kéjesen várja, hogy told be a szádba,
    Nyeljed a holnapért, újra és újra.

  • Mementó

    Egy kifosztott nap után reggel,
    kettesben a csenddel,
    csak figyelem,
    hogyan csúsznak el
    egymáson a percek.

    Biztosan érted,
    miután megannyi kifosztott nap van
    mögötted is,
    és gyöngyöző bánat-könnyek
    a végtelen hosszú ruhaszárítón,
    ahová mementóként
    hullajtottad őket.

    Figyeljük együtt,
    mi mint változik,
    aztán engedjük tovább
    a vonatunkat.
    Ráérünk.
    Jön másik.

  • Gyáli úti pillanatok (Haiku-lánc 49-56.)

    49. Csípjük egymást, bár néha veszekszünk. Ez csak hagyományőrzés.
    50. Csönd az éjben: kétszáz elgyötört lélek semmit álmodik.
    51. Úgy érzem magam akár egy gyerek: végre verseket írok!
    52. Hagyományosan nyugalmas az életem: megyek rohanni!
    53. Fölmelegedés, éhínség, harc, járványok… Csak Nyugi! Megoldjátok.
    54. Bizonytalanság: a halál is jobb ennél! De ez a jövőm.
    55. Leállt az agyvíz keringésem. De még sok feladatom van…
    56. Apámat egyszer láttam. Anyámat – soha. Így lettem felnőtt.

  • Fejlövés

    A rövid próza egy magyar újságíró és egy Detroitba szökött egykori testőr különös találkozását meséli el. John Z. Toth olyan akciókról beszél, amelyekben saját értelmezése szerint a szolgálati szabályokat követte, miközben egyre abszurdabb és nyugtalanítóbb történeteket idéz fel. A szöveg a lojalitás, az erőszak és a felelősség groteszk kifordítása.

  • Örvényben

    Az 1989. június 16-án játszódó részletben Tamás nagy lelkesedéssel veri fel Ferenczyt, mert előző nap Tihanyban kezet fogott Bujtor Istvánnal. A két barát ezután Wartburggal indul útnak a Balaton-felvidéken, miközben a háttérben a rendszerváltás ikonikus napja zajlik. Az autózás végül kis híján balesetbe és műszaki hibába torkollik, a szöveg humora a korszak nyelvéből, a barátságból és az abszurd helyzetekből fakad.

  • A barát nem búcsúzik

    A barát nem búcsúzik,
    készül a találkozásra.
    Nem tudhatjuk, mit hoz a holnap.
    A földi lét reményillúziójából
    érkezésedről írt talán egy égi honlap.

    Dimenziót váltó távozásod
    zsilipet nyit az emlékezésnek.