Category: 722. szám

12
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
BUKSIKA:
RÚZSFOLT
Ü
lök a városközpontban a padon és hallgatom
a mellettem lévő padon sztorizgató asszo-
nyokat. Képzeld már Verám, a Gizi lányom
a Központi Általános Iskolába tanítja a fel-
sősöket. Háztartási órát tart nekik. Emlék-
szel még, a mi időnkben gyakorlati órának hívták. De ne
gondold ám, olyan ez az óra, mint régen. Mi még gyakor-
lati kertbe jártunk ki a város szélére. Ott volt a tankert,
ahol kapáltunk, sarlóztunk, gereblyéztünk, vetettünk,
betakarítottunk. Ezek már csak ülnek a padban. Mondja
a lányom, hogy már semmi gyakorlatiasság nincs ebben
a tanítási módszerben. De valamire mégis jó ez az óra –
mondja tovább az idős hölgy.
Verám, gondolnád ezek a felsős lányok mikre képesek,
te. Ezek már rúzsozzák a szájukat, festik a szemüket. Na
nézd! Ott mennek bandában, annak a fekete copfosnak
olyan a szeme, mint akinek bemázoltak. Na ezért engem
anyám úgy megvert volna, hogy a fal adja a másikat, és biz-
tos egy hónapos lett volna a sminkem. Na, de nem is ezért
mesélek neked Gizimről. Mondja egyik nap, hogy képzeld
anyukám, nem bírni már ezekkel a lányokkal. A szüne-
tekben a wc-be vonulnak és pancsolnak, festik, rúzsozzák
magukat. De ez még hagyján, de azon versengenek, kinek
szebb a tükrön az ajaklenyomata. Csóró takarítónőnk már
azt sem tudja hányszor és hogyan, mivel takarítsa a tükröt.
Mondom neki, idefigyelj lányom, hogy van ennyi eszed,
hát mire tanítottalak én téged. Légy gyakorlatiasabb, ta-
nítsd őket rendre és tarts

12
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
BUKSIKA:
RÚZSFOLT
Ü
lök a városközpontban a padon és hallgatom
a mellettem lévő padon sztorizgató asszo-
nyokat. Képzeld már Verám, a Gizi lányom
a Központi Általános Iskolába tanítja a fel-
sősöket. Háztartási órát tart nekik. Emlék-
szel még, a mi időnkben gyakorlati órának hívták. De ne
gondold ám, olyan ez az óra, mint régen. Mi még gyakor-
lati kertbe jártunk ki a város szélére. Ott volt a tankert,
ahol kapáltunk, sarlóztunk, gereblyéztünk, vetettünk,
betakarítottunk. Ezek már csak ülnek a padban. Mondja
a lányom, hogy már semmi gyakorlatiasság nincs ebben
a tanítási módszerben. De valamire mégis jó ez az óra –
mondja tovább az idős hölgy.
Verám, gondolnád ezek a felsős lányok mikre képesek,
te. Ezek már rúzsozzák a szájukat, festik a szemüket. Na
nézd! Ott mennek bandában, annak a fekete copfosnak
olyan a szeme, mint akinek bemázoltak. Na ezért engem
anyám úgy megvert volna, hogy a fal adja a másikat, és biz-
tos egy hónapos lett volna a sminkem. Na, de nem is ezért
mesélek neked Gizimről. Mondja egyik nap, hogy képzeld
anyukám, nem bírni már ezekkel a lányokkal. A szüne-
tekben a wc-be vonulnak és pancsolnak, festik, rúzsozzák
magukat. De ez még hagyján, de azon versengenek, kinek
szebb a tükrön az ajaklenyomata. Csóró takarítónőnk már
azt sem tudja hányszor és hogyan, mivel takarítsa a tükröt.
Mondom neki, idefigyelj lányom, hogy van ennyi eszed,
hát mire tanítottalak én téged. Légy gyakorlatiasabb, ta-
nítsd őket rendre és tarts

13
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
lyen módon keresték volna egymást. Így kényelmesebbnek
vélték, menjen mindenki a maga útján.
2008 nyarának derekán a hőség kegyetlenül tombolt.
Hosszú kocsisorok az autópályán a Balaton felé, onnan
jövet, a járművekben félig felforrt emberekkel, mit ad
Isten, köztük az egykori párossal, külön-külön haladva.
Fonyódnál leereszkedtek a félsorompók, vonat közeledett.
Az egyik sávban Odett, a másikban Marcell várakozott,
közvetlenül a jelzőlámpák előtt. Amint szabaddá vált az
út, megindult a sor. Egyetlen pillanatra akadt össze a te-
kintetük. Marcell kis híján a fékbe taposott, mivel expárja
mögött öt-hat év körüli kislányra lett figyelmes. A tábor-
ból vitte haza gyermekét, sejtelme sem volt, ki az apja, de
az abortusztól irtózott. Korántsem etikai okoknál fogva.
Szerette az „elhagyott, gyermekét egyedül nevelő anya”
szerepét. Rövidebb viszonyai akadtak bőven, viszont kép-
telennek bizonyult a kölcsönös bizalomra építeni az életét.
Eleinte furcsállta e tulajdonságát, aztán megszokta, mára
szinte ezt tartotta helyesnek. Bolond lenne jól felépített
imázsát kockáztatni, a lánya eddig is megvolt, ezután is
meglesz, tökéletes apa meg maximum a mesékben létezik…
Marcell valamilyen ürüggyel ugyancsak félreállhatott
volna, de aztán? Kicsi a valószínűsége, hogy utoléri, tegyük
fel, mégis. Mit mond, kérdez, válaszol, tesz? Számbavéve a
forgatókönyveket, arra jutott, jobb, ha hagyja az egészet,
merthogy máig ébred hol itt, hol ott, ki tudja, simán elő-