Category: 719. szám

  • Csönd lesz

    Egyszer kialusznak a fények,
    s a csillagmező fölzokog:
    könyörtelen, furcsa éjfél lesz,
    meghalnak mind a pásztorok.
    Utolsó ütés, jól jár a lap,
    röhög a halál, s lapot vált,
    szidja a tűzcsóvás bogarat
    s önnön magát, a halált.
    Menekülnek a fák, s a folyók,
    biceg a sánta harangláb –
    és rémületes csendben forog
    a fénytől meglopott világ.
    Üszkös rögök tüntetnek tétlen,
    fölöttük szétrobbant sötét…
    Nem továbbít jajszót az éter,
    s elolvadnak a vasekék.
    Csönd lesz: koldul a halál szeme,
    arcán üres lyuk látszik.
    Halhatatlan fájdalmas zene
    szól majd – ha a halál hárfázik!
    Barcs János

  • az életről

    vajaskenyér paradicsommal jó sósan
    vitaminok és egy cigi az erkélyen az
    udvaron galambok akik a teraszomra
    hordják az ágyipoloskát a játszótérről
    ugyanaz ordítja hogy bazdmeg az én
    labdám a kopasz kiakad mert a helyére
    parkoltak bemegyek nintendo fortnite
    elpicsáznak az agyam hátsó szegletében
    ott motoszkál hétfő a hétvégék all-time
    megrontója a meló az excel táblák
    és a mit kéne ebédelni persze ugyanazt
    hiába unom már marcsa mama főztjét
    álmos vagyok de nem tudok aludni
    pörgetem a tiktokot miközben valakit
    épp lekapcsolnak egy lélegeztetőgépről
    Sági Ferenc

  • Befordulok

    Azt kérik, hogy másképp lássak mindent.
    Hírcsatornák játsszák itt az Istent.
    A világ ilyent még sosem látott,
    bunda helyett medvére kabátot.
    Látunk felfelé hulló csillagot,
    éhezőt, ki a fénytől jóllakott.
    Acélba ütöttél faszöget,
    azután kimerte a kád a vizet.
    Élvezetté avanzsált a szenvedés,
    tépőzárrá vált a nyomókötés.
    Kitépte helyéről a fa a szelet,
    ma vevőnek az eladó fizet.
    Ne higgy el mindent, amit mondanak
    nem fentről épülnek fel a falak.
    Napszemüveg nem kell éj idején,
    aki nem gazdag, maradhat szegény.
    Erdős Sándor

  • Az apokalipszis hermenutikájáról

    Ha Isten elköltözne, emberi testünket választaná lakásnak,
    ezt mondta az Apostol. De azt nem mondta, hogyan
    nyelhetünk le olyan bőröndöket és kartondobozokat,
    amelyek föld alá fegyelmezett arkangyalok
    lőfegyvereivel vannak tele, mert ezeket
    a biztonság kedvéért, tudom,
    mindig magánál tartotta,
    ha hallgatott esténként,
    akkor így hallgatott.
    Hogy fér el bennünk az, ami templom
    és kenyér, bűn és tisztulás, útvonal
    és útvesztő, a hullazsákok
    határozott tagadása?
    És nem azért, hogy sokszor
    halld, de az a legőrültebb
    szerelem is.
    Lakás leszek, de most még
    a saját lakásomban is félek
    egyedül lenni.
    Ajtót kell nyitnom az ellentmondás
    inkarnációjának, csak így működhetek
    tovább, ha úgy döntök. Mert dönteni
    most még nekem is szabad.
    Vasas Tamás

  • Odi et Amo

    szonettciklus PM-hez
    I-XV.

  • Rózapróza

    száz nőt szerettem engem egy sem henteregtem hancúroztam Plátó mosolyog
    élet megrontója szerelmes plátói még bablevesem is csak plátói se hús se bab
    három évszak kínoz három év hadifogság Rejtő sírban tömeglakás mint Flóra
    szíve embereket halászok Laodiczea lánya sem csókol vak nyomorult mezíte-
    len langymeleg lelkek Polpottal paroláznak kutyám macska macskám bolha
    nem kell más csak hagymás lé keresztem levesem orgazmusod ördögé csókunk
    sörös likőr a melleden szeress Róza döglik a próza…
    Bursztyn Budapeszt Bernstein Emil
    Hibaigazítás
    717. számunk 9. oldalán megjelent Mérce című vers alkotójaként Sági Ferencet neveztük meg – hibásan.
    A vers szerzője Orbán Anna Tűzgyík. Ezúton kérünk elnézést az érintettektől és olvasóinktól!

  • Rendelőintézet

    3
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    Széppróza
    Bursztyn Budapeszt Bernstein Emil,
    Móritz Mátyás, Pass Ferenc,
    Pethő N. Gábor
    Interjú
    Szabad akarat – igazi autentikus létezés
    Orvos-Tóth Noémivel beszélgettünk
    Fridrich Piroska interjúja
    Kép
    Csiky, Gojo, Haziel,
    Káplár Árpád, Pethő N. Gábor,
    Ruth Schmidt, Al Segar, Val Morg
    Vers
    Ádám Orsolya Mária, Barcs János,
    Dvorcsák Gábor, Erdős Sándor,
    hágyépé, Kiss-Teleki Rita,
    Nagy Gusztáv, Pethő N. Gábor,
    Pollák László, Sági Ferenc,
    Sárközi László, Spányik Miklós,
    Szamócza, Székely-Máté László,
    Vasas Tamás, Zalán György
    Nuszer Mirjam Johanna:
    Egy szocmunkás naplója
    Haza-találó
    Kitekintő
    Könyvajánló
    Rejtvény
    PETHŐ N. GÁBOR:
    RENDELŐINTÉZET
    S
    ajnos sokszor vezetett ide az utam az elmúlt
    években, többedmagammal, ide, ahol össze-
    mosódnak a sorsok, valahogy eggyé, megtartva
    sorstalanságuk jogát és fájdalmát. Mégis, ez a
    vakító sterilitás egy tükrökből kirakott szobá-
    hoz hasonlatos. Ezekbe a tükrökbe bele kell bámulnunk,
    így akarva-akaratlanul egymásra is vetünk néhány kérdő-
    jeles pillantást, majd tapintatlanságunkon szégyenkezve
    inkább a fekete-fehér metlaki, vagy az agyon hipózott li-
    nóleum felé görnyedünk. Mi, akik valóban pánikolunk

  • Faládika

    A szívemet bezárnám egy faládikába,
    és a kulcsát kezedbe adnám,
    szorítsd a markodba, szeresd,
    legalább neked értékes…
    A szívedet elkérném tőled,
    aztán vissza is adnám,
    tedd az enyém mellé a ládikába,
    és a kulcsot idővel
    hajítsuk messze a magas ég felé.
    Maradjunk, maradjunk Együtt,
    legyen minden napunk karácsony.
    Maradjunk, maradjunk Együtt,
    elhinném: odébb halálom.
    A tiéd pedig soha nem jön el,
    mese, de a mesékben igenis hinni kell.
    Mert máshogy nem megy,
    máshogy nem mehet,
    csak ha egyetlen húron rezeg
    a szerelem és a szeretet.
    A faládika időtálló,
    jöhet árvíz, vagy akár földrengés,
    mert a szíveink, mik benne vannak,
    túlélnek mindent, nincs semmi vész.
    A Mi időnk nem járhat le,
    nem, nem, soha!
    A Mi időnk már fogalom,
    fogadom: szeretlek örökre!
    Egy karnyújtásnyira vagy tőlem,
    és én tőled egy karnyújtásnyira,
    nézzünk be olykor a faládikába,
    és ha a kulcs már a sztratoszférába’:
    törjük fel,
    törjük fel,
    törjük fel,
    és maradjunk, maradjunk Együtt,
    Kedvesem
    Pethő N. Gábor

  • Szabad Akarat – Igazi Autentikus Létezés

    4
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    INTERJÚ
    SZABAD AKARAT –
    IGAZI AUTENTIKUS LÉTEZÉS
    Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológusként arra tette fel az
    életét, hogy segítsen nekünk megérteni, hogy miért érezzük rosszul ma-
    gukat a saját életünkben. Nagyhatású könyvei is segítenek megtalálni
    igazi énünket, és vezetnek a fájdalmas, nehéz úton a gyógyulás felé.
    Hogyan és miért választottad ezt a szakmát?
    Mindig visszahúzódó, introvertált gyerek voltam, aki inkább
    figyelte az eseményeket, mintsem részt vett volna benne. Ez a fi-
    gyelem idővel segített abban, hogy olyan dolgokat is észrevegyek
    az emberi kapcsolatok működéséből, amit általában a gyerekek
    nem szoktak. Rájöttem, hogy ebből a figyelemből körvonala-
    zódik több olyan téma, amiben segíteni tudnék az embereknek.
    Édesanyám gyerekkori barátjának a férje Németországban volt
    pszichológus. Amikor alkalmunk volt találkozni, mindig me-
    sélt az eseteiről, a munkájáról. Ámulva hallgattam. Különösen
    az fogott meg, amikor bemutatta, hogyan lehet egy szorongó,
    pánikrohamokkal küzdő emberen segíteni. Azt gondoltam, ha
    valaminek van értelme az életben, akkor ez az. Különböző var-
    gabetűk után, 30 éves koromban egy pályamódosítással mertem
    belevágni ebbe a szakmába. Első perctől éreztem, hogy végre a
    helyemen vagyok. Nem munkának, hanem a hivatásomnak te-
    kintem.
    Hogyan született az első könyved az Örökölt sors,
    ami három éve folyamatosan hihetetlenül népszerű?
    Mire a könyv megírására felkérést kaptam, szinte az egész
    könyv ott volt a fejemben. Az a rengeteg tudásrészecske, amik-
    re a különböző képzések során szert tettem, már kerek egésszé
    vált, így szinte, kibuggyantak belőlem a fejezetek. Emlékszem,
    hogy sokszor amikor tudományos cikket olvastam vagy előadá-
    son ültem, és egyszer csak megértettem az összefüggéseket, alig
    bírtam magammal, azt éreztem, nekem ezt másokkal is meg kell
    osztanom. Ilyenkor általában felhívtam a barátaimat vagy édes-
    anyámat és hatalmas lelkesedéssel magyaráztam nekik a „felfe-
    dezéseimet”.
    Szerinte

  • Migrén

    10
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    SZÉPPRÓZA
    GYURKOVICS TAMÁS :
    MIGRÉN
    Egy bűntudat története
    (részlet)
    1.
    E
    lég legyen Auschwitzból, csönd. Nitza Spiel-
    mann elhessegeti a gyerekeit. Háromnegyed öt,
    teszi hozzá, apátok mindjárt hazaér. A nagy-
    lány engedelmesen bólint, tenyerével végigsi-
    mít a szoknyáján. Elköszön Fischel nénitől, a
    szomszédaszszonytól, és a nagyszobába megy. Juditnak a
    hétköznapokon abban a kiváltságban van része, hogy itt
    írhatja meg a leckéjét, apja zöld posztós, óvilági íróasz-
    talánál, amely persze nem odaát készült, „a hajón ilyesmi
    nem fért volna el”, a bútor egy itteni asztalos munkája,
    akit a szülők még Beér Jákovban ismertek meg. A negy-
    venkilences telet szélviharok tették barátságtalanná, és
    megtépázott sátrukból végül Spielmannékat is áthelyezték
    a bevándorlótábor egyik kőházába, ott találkoztak az asz-
    talossal is. Akkor még csak ennyi volt a család, Cví, Nitza
    és Judit, a kisfiú már ide született, a Bitzaronba, ahol a
    szomszédság csupa magukfajta népekből áll, csehekből,
    lengyelekből és magyarokból; maradékokból, mint ők.
    Anyja intésére Jiszráel is fölpattan, hogy a nővére után
    szaladjon, pedig a beszélgetésekben ő még nem vesz részt,
    igaz, a felnőttek történeteit mindig figyelmesen hallgatja.
    Fischel néni látogatása miatt Judit kissé elmaradt a lecké-
    jével, most mégsem a könyvét bújja, inkább az ajtó felé
    pillantgat, ahol hamarosan belép majd az apja, leveszi ka-
    lapját, vállfára akasztja nehéz szövetből készült öltönyza-
    kóját