15
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
KÖNYVAJÁNLÓ
DOUGLAS STUART:
SHUGGIE BAIN
G
lasgow-nak leáldozott: a bányák és gyárak bezár-
tak, az iparváros munka nélkül maradt. Shuggie
Bain a 80-as évek Skóciájának kegyetlen, feszült-
ségekkel terhelt világába születik, a külvárosok
és a bányásztelepek tehetetlenséggel, durvaság-
gal és alkoholizmussal teli valóságába.
Douglas Stuart önéletrajzi regénye keresetlen szavakkal,
kérlelhetetlen pontossággal és rengeteg szeretettel kíséri végig
Shuggie életét a kamaszkor végéig. A kiközösített, meleg kisfiú
és a büszke, törékeny alkoholista anya kálváriája felejthetetlen
tisztelgés egy magára hagyott város és egy derékba tört élet mél-
tósága előtt.
„Nem lehetett hasznát venni a matekleckénél, és bizonyos napokon
az ember inkább éhen halt, mint hogy megegye a főztjét, de ahogy
Shuggie ránézett, megértette, hogy az anyja miben különleges: a
sminkjével meg a frizurájával mindennap kimászik a sírjából, és ma-
gasba emeli a fejét. Amikor megszégyenítette magát az ivással, másnap
fölkelt, felvette legszebb kabátját, és szembenézett a világgal. Amikor
üres volt a hasa, és a gyerekei éhesek voltak, megfésülködött, és elérte,
hogy a világ az ellenkezőjét gondolja.”
„Douglas Stuart olyasmit adott Glasgow-nak, mint James Joyce
Dublinnak. Minden városnak szüksége van egy olyan könyvre, mint
a Shuggie Bain. A leírások annyira valószerűek, hogy szinte megcsap-
ja az olvasót a kocsmafüst és a sült krumpli zsírszaga, hallja a helyi
nyelv dallamát. Stuart
Category: 713. szám
-
A Háborúnak Vége
-
Az Ünnepi Vacsora
3
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
Széppróza
Fehér Szilvia, Igrényi Sándor,
Kalla Éva, Ötvös Németh Edit,
Pass Ferenc, Pázmándi Anikó,
Szép Borbála
Interjú
„Uralhatatlanul gazdag ez a világ”
Enyedi Ildikóval beszélgettünk
Fridrich Piroska interjúja
Kép
Balogh Tibor, Csiky, Jakab, Juhi,
Karsai Csaba, Kovács Béla, Vídia
Vers
Branyó, Fábián István, hágyépé,
Kajuk Gyula, Pethő N. Gábor,
Pollák László, Sági Ferenc,
Sárközi László, Szabó Tünde,
Szamócza, Székely-Máté László,
Zalán György
Nuszer Mirjam Johanna:
Egy szocmunkás naplója
Haza-találó
Könyvajánló
AVM
Rejtvény
PASS FERENC:
AZ ÜNNEPI VACSORA
A
délutáni harangszó ijedten húzódott az eső
elől az árkádok alá, hol a féllábú koldus
maga elé tette a kis kopott tányérját. Az erre
közlekedők jól ismerték, mindennap ezen a
helyen szokott várakozni egy kis alamizsna
reményében. A február délutáni gyér forgalomban az öreg
koldus egykedvűen nézte a mellette békésen szedegélő
galambokat. Ritkán csörrent az aprópénz a tányérban és
arra gondolt, hogy volt már ettől jobb nap is.
A közelben egy ékszerüzlet üzemelt és egy fiatal pár lé-
pett ki az üzlet ajtaján. A menyasszony pont a koldus előtt
próbálta fel újra a méregdrágán vett jeg -
Uralhatatlanul Gazdag Ez A Világ
4
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
INTERJÚ
„URALHATATLANUL GAZDAG
EZ A VILÁG”
Enyedi Ildikó saját nyelvén – filmnyelven – a legfontosabb
dolgokat fogalmazza meg az életről és az emberi kapcsolatokról.
Ezekről a dolgokról beszélgettünk, most a szavak nyelvén.
Hogyan lett a filmkészítés a választott pá-
lyád?
Akkor döntöttem el, amikor befejeztem az első játékfil-
memet. Egészen addig nyitva tartottam a lehetőséget bár-
mire. Úgy gondoltam, hogy mindenfélét fogok csinálni,
filmet is, amikor olyan tervem lesz, amit filmen a legjobb
megcsinálni. A főiskolai évek alatt egy nagyon erős dac
volt bennem. Akkor ez még a mostaninál is sokkal-sokkal
hierarchikusabb szakma volt. Egyszerűen a technika miatt.
Azt láttam, hogy mindenki – a szakmai fogások elsajátítá-
sa mellett – nagyon tudatosan épül be a szakmába, én pe-
dig nagyon tudatosan építettem ki magam abból. Máshol
volt az érdeklődésem központja. Majd az első játékfilmem
annyira komplex élmény, annyira gyönyörű folyamat volt,
hogy lehettem egyedül is benne, amikor írtam, sok ember-
rel is, amikor előkészítettem és forgattunk, aztán megint
egy intim kapcsolat, amikor hónapokig vágtunk, majd
újra sok emberrel, a hangi utómunka során. Éreztem, hogy
mindent kiélhetek ebben. Minden mást le is választottam,
és csak a filmre koncentráltam.
Füst Milán és a regénye miért ennyire fon-
tos számodra?
Ez egy elég rejtélyes dolog. Szerintem sok olyan ember
van, akiket nagyon szíven üt valami az irodalomból, ami
iszonyú fontossá válik. Én is rátaláltam valamire, ami már
ott volt bennem, és valaki más kimondta helyettem. A re-
gény olvasása felfedezőút volt saját magamba. Varázslatos
tulajdonsága az igazi, jó irodalomnak, hogy az ember nem
csak egy írót, nem csak egy művet fedezhet fel, hanem sa-
ját magához kerülhet közelebb. Sok ilyen élményem volt,
de a sok fontos író között Füst Milán kitüntetett helyen
van számomra. A sokféle álszentség, ami valahogy a min-
dennapi életünk része, nála lehámozódik. Egyenessége és
bátorsága – mert -
A fázós sünik
Késő őszi estén,
ha elballag a nap,
kertemben morzsányi
meleget se hagy!
Ha nincs vastag takaród,
hogy körülöleljen,
reggelre már talán
megdermeszt a fagy!
Két sünim is didereg,
falevelet gyűjtöget…
Meleg vacok csak a vágyuk,
benne puha-pihe ágyuk.
Elkészült végre a kuckó!
Befészkelte magát mélyre
Süni Lackó, Süni Pockó.
Hely van bőven, hát elférne
két kis sün, ha jól megférne…
Ámde van egy problémájuk!
Hová kerüljön az ágyuk?
Magában mindkettő fázik,
a tesó testmelegére vágyik.
Viszont ha meg összebújnak,
a tüskéik nagyon szúrnak…
Így aludni nem lehet!
Vidd arrébb a feneked!
Gyere vissza mégis, segíts!
Hideg éjjel te melegíts!
Így aztán alig nyughatnak,
folyton ágyat tologatnak.
Kajuk Gyula -
Elgondolkodtató
Kísértetes utcák árkádjai alatt,
fáradt illatú, züllött, kemény sorsok
hólepte szennyes vackokon, s tüzet csihol
eltörpült agyukban a silány alkohol,
s bagó-ködben, füst mámortól
bódult, kétkedő, üres tekintetek…
várnak segítséget egy jobb, világi Sorstól.
SzabóTünde
Vídia munkája