Category: 713. szám

  • A Háborúnak Vége

    15
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    KÖNYVAJÁNLÓ
    DOUGLAS STUART:
    SHUGGIE BAIN
    G
    lasgow-nak leáldozott: a bányák és gyárak bezár-
    tak, az iparváros munka nélkül maradt. Shuggie
    Bain a 80-as évek Skóciájának kegyetlen, feszült-
    ségekkel terhelt világába születik, a külvárosok
    és a bányásztelepek tehetetlenséggel, durvaság-
    gal és alkoholizmussal teli valóságába.
    Douglas Stuart önéletrajzi regénye keresetlen szavakkal,
    kérlelhetetlen pontossággal és rengeteg szeretettel kíséri végig
    Shuggie életét a kamaszkor végéig. A kiközösített, meleg kisfiú
    és a büszke, törékeny alkoholista anya kálváriája felejthetetlen
    tisztelgés egy magára hagyott város és egy derékba tört élet mél-
    tósága előtt.
    „Nem lehetett hasznát venni a matekleckénél, és bizonyos napokon
    az ember inkább éhen halt, mint hogy megegye a főztjét, de ahogy
    Shuggie ránézett, megértette, hogy az anyja miben különleges: a
    sminkjével meg a frizurájával mindennap kimászik a sírjából, és ma-
    gasba emeli a fejét. Amikor megszégyenítette magát az ivással, másnap
    fölkelt, felvette legszebb kabátját, és szembenézett a világgal. Amikor
    üres volt a hasa, és a gyerekei éhesek voltak, megfésülködött, és elérte,
    hogy a világ az ellenkezőjét gondolja.”
    „Douglas Stuart olyasmit adott Glasgow-nak, mint James Joyce
    Dublinnak. Minden városnak szüksége van egy olyan könyvre, mint
    a Shuggie Bain. A leírások annyira valószerűek, hogy szinte megcsap-
    ja az olvasót a kocsmafüst és a sült krumpli zsírszaga, hallja a helyi
    nyelv dallamát. Stuart

  • Az Ünnepi Vacsora

    3
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    SZÉPPRÓZA
    Széppróza
    Fehér Szilvia, Igrényi Sándor,
    Kalla Éva, Ötvös Németh Edit,
    Pass Ferenc, Pázmándi Anikó,
    Szép Borbála
    Interjú
    „Uralhatatlanul gazdag ez a világ”
    Enyedi Ildikóval beszélgettünk
    Fridrich Piroska interjúja
    Kép
    Balogh Tibor, Csiky, Jakab, Juhi,
    Karsai Csaba, Kovács Béla, Vídia
    Vers
    Branyó, Fábián István, hágyépé,
    Kajuk Gyula, Pethő N. Gábor,
    Pollák László, Sági Ferenc,
    Sárközi László, Szabó Tünde,
    Szamócza, Székely-Máté László,
    Zalán György
    Nuszer Mirjam Johanna:
    Egy szocmunkás naplója
    Haza-találó
    Könyvajánló
    AVM
    Rejtvény
    PASS FERENC:
    AZ ÜNNEPI VACSORA
    A
    délutáni harangszó ijedten húzódott az eső
    elől az árkádok alá, hol a féllábú koldus
    maga elé tette a kis kopott tányérját. Az erre
    közlekedők jól ismerték, mindennap ezen a
    helyen szokott várakozni egy kis alamizsna
    reményében. A február délutáni gyér forgalomban az öreg
    koldus egykedvűen nézte a mellette békésen szedegélő
    galambokat. Ritkán csörrent az aprópénz a tányérban és
    arra gondolt, hogy volt már ettől jobb nap is.
    A közelben egy ékszerüzlet üzemelt és egy fiatal pár lé-
    pett ki az üzlet ajtaján. A menyasszony pont a koldus előtt
    próbálta fel újra a méregdrágán vett jeg

  • Uralhatatlanul Gazdag Ez A Világ

    4
    Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
    INTERJÚ
    „URALHATATLANUL GAZDAG
    EZ A VILÁG”
    Enyedi Ildikó saját nyelvén – filmnyelven – a legfontosabb
    dolgokat fogalmazza meg az életről és az emberi kapcsolatokról.
    Ezekről a dolgokról beszélgettünk, most a szavak nyelvén.
    Hogyan lett a filmkészítés a választott pá-
    lyád?
    Akkor döntöttem el, amikor befejeztem az első játékfil-
    memet. Egészen addig nyitva tartottam a lehetőséget bár-
    mire. Úgy gondoltam, hogy mindenfélét fogok csinálni,
    filmet is, amikor olyan tervem lesz, amit filmen a legjobb
    megcsinálni. A főiskolai évek alatt egy nagyon erős dac
    volt bennem. Akkor ez még a mostaninál is sokkal-sokkal
    hierarchikusabb szakma volt. Egyszerűen a technika miatt.
    Azt láttam, hogy mindenki – a szakmai fogások elsajátítá-
    sa mellett – nagyon tudatosan épül be a szakmába, én pe-
    dig nagyon tudatosan építettem ki magam abból. Máshol
    volt az érdeklődésem központja. Majd az első játékfilmem
    annyira komplex élmény, annyira gyönyörű folyamat volt,
    hogy lehettem egyedül is benne, amikor írtam, sok ember-
    rel is, amikor előkészítettem és forgattunk, aztán megint
    egy intim kapcsolat, amikor hónapokig vágtunk, majd
    újra sok emberrel, a hangi utómunka során. Éreztem, hogy
    mindent kiélhetek ebben. Minden mást le is választottam,
    és csak a filmre koncentráltam.
    Füst Milán és a regénye miért ennyire fon-
    tos számodra?
    Ez egy elég rejtélyes dolog. Szerintem sok olyan ember
    van, akiket nagyon szíven üt valami az irodalomból, ami
    iszonyú fontossá válik. Én is rátaláltam valamire, ami már
    ott volt bennem, és valaki más kimondta helyettem. A re-
    gény olvasása felfedezőút volt saját magamba. Varázslatos
    tulajdonsága az igazi, jó irodalomnak, hogy az ember nem
    csak egy írót, nem csak egy művet fedezhet fel, hanem sa-
    ját magához kerülhet közelebb. Sok ilyen élményem volt,
    de a sok fontos író között Füst Milán kitüntetett helyen
    van számomra. A sokféle álszentség, ami valahogy a min-
    dennapi életünk része, nála lehámozódik. Egyenessége és
    bátorsága – mert

  • A fázós sünik

    Késő őszi estén,
    ha elballag a nap,
    kertemben morzsányi
    meleget se hagy!
    Ha nincs vastag takaród,
    hogy körülöleljen,
    reggelre már talán
    megdermeszt a fagy!
    Két sünim is didereg,
    falevelet gyűjtöget…
    Meleg vacok csak a vágyuk,
    benne puha-pihe ágyuk.
    Elkészült végre a kuckó!
    Befészkelte magát mélyre
    Süni Lackó, Süni Pockó.
    Hely van bőven, hát elférne
    két kis sün, ha jól megférne…
    Ámde van egy problémájuk!
    Hová kerüljön az ágyuk?
    Magában mindkettő fázik,
    a tesó testmelegére vágyik.
    Viszont ha meg összebújnak,
    a tüskéik nagyon szúrnak…
    Így aludni nem lehet!
    Vidd arrébb a feneked!
    Gyere vissza mégis, segíts!
    Hideg éjjel te melegíts!
    Így aztán alig nyughatnak,
    folyton ágyat tologatnak.
    Kajuk Gyula

  • Elgondolkodtató

    Kísértetes utcák árkádjai alatt,
    fáradt illatú, züllött, kemény sorsok
    hólepte szennyes vackokon, s tüzet csihol
    eltörpült agyukban a silány alkohol,
    s bagó-ködben, füst mámortól
    bódult, kétkedő, üres tekintetek…
    várnak segítséget egy jobb, világi Sorstól.
    SzabóTünde
    Vídia munkája