Futok előle
bicegve, bénán.
Nem ér utol,
úgy érzem, sikerül.
Itt a nyomomban.
Megszólít: Sátán!
Léted, ha van
ne titkold, kiderül.
Author: hágyépé
-
Álom vagy gyónás
-
Kesergő
Hol hitvány a minta, ott üres a cél.
A bűnösök ellen még megküzdenél,
de tiszta és nemes csak belül maradsz.
A törtetők torkán ma úgy fennakadsz,
mint ragadós mócsing az ujjak hegyén.
Ne keress oltalmat, csak igyál, s egyél!
Hirdetnéd hited, de már nincsen kinek.
A népek, mint fertőzött hústetemek.
Se jobbra, se balra már nem visz az út,
kifordult kabátodon átfut a cúg.
E mérgezett honban a lét kesereg,
de csöndre intenek a süket fülek.
Arany-Tóth Katalin
A kép az Erasmus + program támogatásával, a Let’s Talk about Homelessness című
projekt keretében, a LookTalkAct kampányhoz készült. -
Fedél nélkül
az italpult-oltár elé
cipeli a lélek a testet emlék-ünnep gyanánt
üres helyét az ember a semmihez így méri –
fedél nélkül
Szente B. Levente -
Ezt
Ezt a kis időt
már másképp töltöm el
figyel egy isten fölfigyel
zsebem megtöltöm kavicsokkal
idegenekkel a szívem
elúszik bennem kicsi sok hal
levegőjük beszívom
fölfáradok az emeletre
köllene hozzá létra
valaki engem megszeretne
hozhatna létre.
hágyépé -
Napkelet
Szegett kévék pársirató gondban.
Rizsföldeken ápolatlan tó.
Buddhaszobor mosolyog, de hol van?
Egyértelmű jólét látható.
Megígérték, holnapután rend lesz.
Űrhajónk a fagyos Holdra száll.
Bölcs vezetőnk látványfilmet rendez,
kóbor vírusunk ma kit kaszál?
Székely-Máté László -
Vöröslő tövis
Ártatlan, szűzi rózsa
a hanyatlás, s vétség gőzét ontja.
Vöröses tövisein az enyészet gondja.
Vannak szívek, kik értem sajognak,
lüktető vérük lelkem virágán alusznak.
Szúrós, kemény eme tövis,
egyszerre égető, virágszálon szép is.
Keserédessége szerelmi fétis.
Érintése felébredés vagy örök álom,
rabul ejtő, babonás mámor.
Szigeti Diána -
Lionanalízis
10
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
SZÉPPRÓZA
HÁGYÉPÉ:
LIONANALÍZIS
– Hány éves ön most? Mint bizonyosan tudja, én Sig-
mund Freud vagyok, a neurológia és a pszichiátria kutató-
ja. Megújítója. Meg kell, hogy gyógyítsam ezeket a tudo-
mányokat is.
– Nyugodjék békében. Nem önre gondolok, hanem egy
másik szamaramra, Tomy-ra. Kétszer vetett le a hátáról.
Most valószínűleg egy oroszlán gyomrában pihen. Egyéb-
ként, ha éppen kérdezi, 1898-at írunk. Tehát 17 évesnek
tartom magam. Na, jó. Persze, hogy 1901 van. Tehát 21 éves
vagyok. Ha érdekli, 1880. október 28-án születtem Berlin-
ben, és várhatólag 1967. július 27-én fogok elhunyni. Tehát
túl fogom élni önt..
– Ez megható. Mint bizonyára tudja, fiatalember, én
1856. május 6-én születtem, a valahai Csehországban, és
úgy tűnik, 1939. szeptember 23-án búcsút veszek e világtól
a királyságban. Egyébként maga szimpatikus nekem – amit
kevés páciensemről tudnék őszintén elmondani –, még ha
német is. De tartsuk be a határokat. Oroszlán-mániája
van? Szereti őket? Álmodik velük? Vagy oroszlán-fóbiája
van, s ezért jött éppen hozzám… Ezek a kérdések nem ön-
nek szólnak, ki sem mondtam őket, ezek az én kérdéseim.
Hány éves is most?
– Egyre inkább úgy 4-5 körül. Mit is kérdezett?
– Magamtól vagy öntől? Én nemrég írtam meg főműve-
met – vagy az egyik főművemet – az Álomfejtést. Olvasta
ön? Bár ez most mindegy. Írtam a halakról is. Például az
angolnáról. Oroszlánokról sohasem. Noha majd egy ma-
gyar író, aki kacérkodott az eszméimmel, -
Megjöttél
Katához
Megfordulok, és már nyúlok utánad.
Mától ez a várad!
Úrnője lettél e puha ágynak,
őrzője a szelíden vad vágynak,
ettől a perctől csak téged kívánlak!
Betölti tüdőmet illatod,
már mindened adod,
s én boldogan vagyok veled,
büszkén fogom a kezed.
Már mellettem a helyed!
Branyó