10
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
SZÉPPRÓZA
SZÉPPRÓZA
HERVÉ LE TELLIER:
ANOMÁLIA
V
ictor Miesel nem csúnya férfi. Egykor szög-
letes arcát meglágyították az évek; dús ha-
jával, sasorrával, sötét bőrével Kafkára em-
lékeztet, egy olyan életerős Kafkára, akinek
sikerült túlélnie a negyvenedik életévét. Ma-
gas és vékony, csak deréktájt van egy kis fölösleg rajta a
szakmájával járó mozgásszegény életmód miatt.
Merthogy Victor író. Bár mindkét regényét, Az erdő a
dombra vonul és a Bukott kudarcok címűt, kedvezően fo-
gadta a kritika, és még egy echte párizsi irodalmi díjat is
kapott – igaz, nem abból a fajtából, amelyiknek a vörös
haskötőjéért ölik egymást a vásárlók –, egyik könyvéből
sem fogyott néhány ezer példánynál több. Meggyőzte ma-
gát, hogy vannak ennél tragikusabb dolgok is, és a csaló-
dottságnak semmi köze a sikertelenséghez.
Negyvenhárom évéből tizenötöt töltött írással, de ez az
irodalmi életnek nevezett valami olyan a szemében, mint
egy vonatos burleszk: a bliccelő szélhámosok nagy csin-
nadrattával és az inkompetens kalauzok cinkos beleegye-
zésével felszállnak az első osztályra, miközben a szerény
zsenik – akiknek kihalóban lévő fajához Miesel nem so-
rolja magát – a peronon rostokolnak. De Miesel nem ke-
seredett meg; megtanult nem gondolni rá, és elfogadja,
hogy azért kell könyvfesztiválokon ücsörögnie, hogy x óra
leforgása alatt négy embernek dedikálja a könyvét; ha egy
kartársi sikertelenség hagy némi szabadidőt az asztalszom-
szédjának, kellemesen elbes
Author: Hervé Le Tellier
-
Anomália