Author: Földényi F. László

14
Fedél Nélkül – Hajléktalanok lapja
KÖNYVAJÁNLÓ
FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ:
NEWTON ÁLMA
B
lake nagy hatása annak köszönhető, hogy radikalizmu-
sa nem korlátozódott a társadalmi megváltásra, sem a
költészetre vagy a festészetre, vagyis a művészetre. De
a politikára sem, hiába reagált rá érzékenyen. Blake
magát az emberi egzisztenciát kívánta felszabadítani,
s ennek érdekében a teljes európai kultúrát átértékelte. Radikalizmu-
sa Nietzsche és Freud előfutárává tette. És persze az avantgárd korai
zászlóvivőjévé. A huszadik században Antonin Artaud osztja majd
Blake álláspontját. Artaud André Breton hatására mélyedt el Blake
írásaiban – azt követően, hogy 1924-ben maga is csatlakozott a szür-
realista mozgalomhoz, amely Blake-et is az elődei közé sorolta. Később
Georges Bataille lépett a nyomdokába, az ötvenes években őt követ-
te Allen Ginsberg és a beatköltők generációja, majd Jim Morrison.
A Doors együttes a nevét is – Aldous Huxley közvetítésével – Blake
egyik sorából vette (»Ha megtisztítanák az érzékelés kapuit, minden
olyannak jelenne meg, amilyen: végtelennek«). A maga korában szinte
ismeretlen költő mára az angol romantika legnépszerűbb alkotója lett.
Földényi F. László a William Blake Newton metszeté-
ről szóló esszéjében nemcsak a nagy jelentőségű alkotás és
hozzá kapcsolódó nyomatsorozat elemzésére vállalkozott,
hanem a költő-festő intenzív és szövevényes mitológiájába
is bevezeti az olvasót. Körültekintően bemutatja Blake-
nek a maga korában is renegátnak számító világszem